A Seuso-kincsek védelme nem játék

– Három vidéki nagyvárosban járt eddig a Seuso-kiállítás, mennyire elégedett a látogatottsági adatokkal?

– A mutatók ­nagyszerűek, több mint hatvanezren ­látták a kincset. Nagyjából ilyen számokra­ számítottunk, váro­sonként 20-25 ezer főre, hiszen három hét alatt még hosszabbított nyitvatartással sem tudunk több látogatónak lehetőséget biztosítani a kiállítás megtekintésére. Ennyien viszont meg tudják nézni, és meg is nézik. Azt kiemelném, hogy eddig minden helyszínen nagyon harmonikus volt az együttműködés az önkormányzat, valamint a helyi múzeum vezetésével is, minden gördülékenyen és szakmai szempontból is jól ment.

– A Seuso-kiállítás zárt ajtós, egy időben legfeljebb 40 látogató tartózkodhat a termekben, a beléptetés félóránként történik: miért van szükség ilyen korlátozásokra?

–  Két oka van. Az egyik a műtárgyvédelmi szempont, hiszen figyelembe kell venni, egy teremben hány érdeklődő fér el kényelmesen, úgy hogy a műtárgyakat ne veszélyeztessék. És természetesen nagyon hangsúlyos kérdés a vagyonbiztonság, a vagyonvédelem is. A kincsek több tízmilliárdos értéke miatt ez természetes.

– Megtudhatunk-e arról bármit is, hogyan zajlik a kincs egyik helyszínről másikra való átszállítása?

– Az említett biztonsági szempontok miatt sajnos nem tudjuk a közvéleményt tájékoztatni.

– De azt talán elárulhatja, ön hogyan éli meg a kincs vándorlását? Aggódik ilyenkor?

– Nagyon szakszerű biztonsági munka zajlik, az Országos Rendőr-főkapitánysággal és más rendvédelmi szervekkel együttműködve. Teljesen megbízom a kollégáimban, és a közreműködő partnerek szakértelmében. Hozzáteszem, én magam sem tudom pontosan, mikor indulnak útnak a kiállítás darabjai, annyira szigorú a szállítás protokollja.

–  Kecskemét után még Miskolcon és Nyíregyházán lesznek láthatóak a gyönyörű ezüst edények. Utána a Magyar Nemzeti Múzeumban kapnak végleg helyet?

–  Június 14-én nyitjuk meg a fél-állandónak szánt kiállítást. A Seuso-kincs mellett itt helyet kapnak az ­egykori késő római kori Pannónia legfontosabb műkincsei is. Komplexen kívánjuk bemutatni a korszak művelődését, iparművészetét és életmódját. 2021-ben Budapesten egy nagyobb, több ezer fős nemzetközi régészeti kongresszus alkalmából szeretnénk időszaki kiállítást ­rendezni a Seuso-kinccsel és a vele egykorú, hasonló jelentőségű késő római ezüstleletekkel. Ez a tárlat a szakemberek és a nagyközönség számára is különleges, egyszeri élmény lenne, egyben láthatnának egy gazdag, grandiózus anyagot.

– A kincs megtalálása, eltűnése és későbbi sorsa is igen kalandos, rejtélyekkel és bonyodalmakkal teli. Ezekre mekkora hangsúlyt helyez a kiállítás?

–  A kincs 20–21. századi megtalálásának és mozgatásának a története kétségtelenül izgalmas, természetes, hogy nagyon érdekli a közvéleményt, mégis a kiállítás nem erről szól. A Seuso-kincs önmagában ­kimagasló jelentőségű tárgyegyüttes. A Nemzeti Múzeum kiállítása a kriminalisztikáról nyilvánvalóan a kulturális-művészeti-történeti vonatkozásokra helyezi a hangsúlyt.

Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után hamarosan Kecskemétre érkezik a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincset bemutató vándorkiállítása. A több mint 1500 évvel ezelőtt a Balaton környékén, valószínűleg a mai Polgárdi közelében élt magas rangú római tisztségviselő, Seuso ezüst étkészlete január 30-án 12 órától egészen február 18-ig tekinthető meg a Cifrapalotában, hosszabbított nyitvatartással, naponta 8–20 óráig.

Nyitóképünk Dabasi András és Kardos Judit fotója.