A rendőrség besúgója volt a kecskeméti Silver diszkó kidobóinak főnöke

A diszkó egyik exkidobójának vallomásával folytatódott a kecskeméti Silver-ügy a pénteki tárgyalási napon. A budapesti, beugrós őr elmondása szerint csak hallomásból értesült arról, hogy valakit elgázolt a vonat, ráadásul csak a következő héten, amikor újra dolgozni ment a Silverbe. A volt kidobó azt mondta, hogy neki nem volt viperája és tudtával senkinek a biztonsági őrök közül.

A hazugságvizsgáló megtévesztési szándékot jelzett

A tanúk padjára idézték Krispán István poligráfos szaktanácsadót, aki a két vádlotton még tanú minőségükben végezte el a hazugságvizsgálatot. A poligráfos vizsgálatot hazánkba meghonosító szaktekintély hosszan ismertette a kivizsgálás menetét. A szakértő által alkalmazott teszt a legnagyobb, több mint 95 százalékos pontossággal azonosítja a megtévesztő személyt. Azonban ennek az az ára, hogy a vétlen személyeket csak 79,8 százalékos pontossággal azonosítja a vizsgálati módszer.

N. Tamás elsőrendű vádlottnak három kérdést tett fel a szakértő. Arra, hogy bántalmazta-e G. Jánost, N. Tamásnál -5 értéket mutatott a gép a nemleges válaszra. Itt a szakértő ismét felhívta a figyelmet, hogy -3 a megtévesztési határérték, tehát megtévesztési szándékot feltételez a reakció. Arra a kérdésre, hogy részt vett-e G. János sínek közé húzásában, -4-es eredmény született a nem válaszra, és -6 arra, hogy utasítást kapott-e a sértett megverésére.

Az elsőrendű vádlott az eredményeknél arra hivatkozott, hogy szívritmuszavara volt abban az időszakban, amikor a vizsgálatot lefolytatták, valamint fájdalmai voltak, ezért gyakran váltott testhelyzetet, ami miatt az érzékelők elmozdultak, valamint azt is kifogásolta, hogy ötször kezdték újra a vizsgálatot, és olyan is előfordult, hogy a vizsgálatvezető kiment a folyosóra, hogy csendre intse a hangoskodókat. A szakértő azt nyilatkozta, hogy mindez nem releváns, tekintve, hogy három értékelhető eredmény született a vizsgálatban, ugyanakkor a másodrendű vádlott védőjének kérdésére elmondta, hogy a negatív eredmény felé billentheti az értéket akár az is, ha valakinek rossz napja van.

A védők kikezdék a poligráfos vizsgálatot

A védők szisztematikusan próbálták kikezdeni a poligráfos vizsgálat megbízhatóságát, ezáltal bizonyítékként való értékelhetőségét. Az első- és másodrendű vádlott védői indítványozták a vizsgálat bizonyítékként való kizárását, és arra is hivatkoztak, hogy J. István átment a poligráfos vizsgálaton.

Élénk érdeklődés övezte a nyomozást

Beidézték tanúként B. Csabát, aki a Silver-ügyben nyomozott. A volt életvédelmis nyomozó elmondta, tanúkutatással kezdtek, majd Lajosmizsén újra összeállították azt a szerelvényt, ami az ominózus éjszakán áthaladt G. János felett, de a kiterjedt technikusi vizsgálat nem talált semmilyen nyomot a vonaton, így vért sem. Adat nem merült fel idegenkezűségről, csak erről való sejtéseik voltak azért, mert nem találtak vérnyomokat a szerelvényen. Arról is beszélt, hogy élénk érdeklődés kísérte a vezetők részéről a nyomozást, és a megyei szervtől is kaptak iránymutatást.  Arra a kérdésre, hogy tudott-e arról, hogy ugyanott azon az éjszakán betörés történt, nemmel válaszolt. A kérdésre kifejtette, hogy ha történt volna, bizonyára tudomására hozzák a kollégái.

Sok informátoruk emberölésként nyilatkozott az esetről

A nap utolsó tanúja a megyei szervezett bűnözés elleni osztály egykori felderítő tisztje volt. Ő tartotta a kapcsolatot J. Istvánnal, a kidobók főnökével, aki elmondása szerint 1997-től 2005-ig a rendőrség informátora, avagy besúgója volt. Arról beszélt, hogy az esetet követő napon J. István megkereste és elmondta, hogy történt egy vasúti baleset a Silver mögött, amiről bizonyos körök úgy vélik nem baleset volt.

A tanú elmondta, hogy akkoriban a rendőrség munkáját a humán hírszerzés határozta meg, vagyis a rendőrséggel együttműködő besúgókkal tartották a kapcsolatot. A beszélgetések az informátor és titkos információt adó személyek között kötetlen módon zajlottak, de adminisztrálták az elhangzottakat és jelentés készült róla. − Nem sértek államtitkot, ha elmondom, hogy J. István 1997-től együttműködő személy volt a szervezett bűnözés elleni osztályon − mondta a tanú, de a szakmai stáb 2005-ben szavahihetetlensége és megbízhatatlansága miatt megszakította vele a kapcsolatot. 

Mint elmondta, nagyon sok találkozója volt J. Istvánnal. Azt is elmondta, hogy J. István nem állt a közkedvelt személyek közében, és a nyomozást a nemzetbiztonság és felsőbb szerveik is komoly figyelemmel kísérték. − Ha emberölési ügy lett volna, sem lett volna teljes körűbb az eljárás − mondta, hozzátéve, hogy sok informátoruk emberölésként nyilatkozott az esetről, ezért még szorosabban követték az eseményeket.  

Kecskemét köszönhet is valamit J. Istvánnak

Arra a kérdésre, hogy hogyan jellemezné J. Istvánt, egy szóval válaszolt: konfabulál, vagyis meséket szőtt. Meseszerűség jellemezte nyilatkozatait, és bűncselekmények elkövetésénél kisebbítette saját szerepét és dezinformált. − Történetszerűen nyilatkozott, és nem biztos hogy helytállóak voltak azok, amit elmondott − nyilatkozta a tanú, hozzátéve, hogy Kecskemét köszönhet is valamit J. Istvánnak, mégpedig azt, hogy a szolnoki és budapesti szervezett bűnözői csoportok nem tudták megvetni lábukat a városban. Akkor szakították meg vele a kapcsolatot, amikor J. Istvánt megbízták egy emberöléssel, amit jelentett, de közben olyan tényeket hallgatott el, ami által bizonyíthatatlanná vált a cselekményt. A védő azon kérdésére, miszerint megbízhatatlansága mellett azért is szakítottak vele, mert bizonyos bűncselekményekben is részt vett J. István, a tanú igennel felelt.  

A tanú arról is beszélt, hogy ők építették be a rendőröket a kidobók közé, hogy belülről kísérjék figyelemmel működésüket. 

A tanúmeghallgatások márciusban folytatódnak, és a tervek szerint áprilisban ítélet születik az ügyben.