Kecskeméten pereskedett Czeglédy Csaba a Szegedi Törvényszék ellen

Czeglédy Csaba egyrészt azért indított pert a Szegedi Törvényszék ellen, mert amikor tavaly nyáron előzetes letartóztatásának meghosszabbítása ellen fellebbezett, ezt a Szegedi Járásbíróság csak 18 napos késedelemmel terjesztette fel a másodfokon döntő Szegedi Törvényszékhez, holott a törvény ilyen esetben haladéktalan intézkedést ír elő a bíróságnak.

A másik, Czeglédy Csaba által sérelmezett mulasztás, hogy kérelmet adott be a bíróságra óvadék megállapítása iránt, de az előzetes meghosszabbítása miatt ezt nem bírálta el a Szegedi Járásbíróság (később a törvényszék új eljárásra utasította a járásbíróságot, amely ekkor már meg is határozta az óvadékot, ezt viszont a törvényszék nem fogadta el). Czeglédy azt is kifogásolta, hogy az előzetes letartóztatásának ismételt meghosszabbításakor a törvényszék és a járásbíróság határozatában ismét nem döntött alakszerűen az óvadékos indítványáról.

A Szegedi Törvényszék az ellene indított pert természetesen nem tárgyalhatta, így a Szegedi Ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

Érvek és ellenérvek

A már szabadlábon lévő Czeglédy Csaba a perre ügyvédjével érkezett (akiről aztán kiderült, hogy egyben a párja is). Mint dr. Négyessy András bíró kérdésére kifejtette: az előzetesben lévő fogvatartottak a letartóztatás határidejének közeledtével reménykedni szoktak, hogy szabadlábra kerülhetnek – ő emellett pluszban bizakodott abban is, hogy a tavaly július 1-jével hatályba lépett új büntetőeljárási törvény számára kedvező változásokat hoz, mert az óvadék több esetben alkalmazható, és a kényszerintézkedések rendszerét is megújították. Elmondása szerint párja mindennap hívta a bíróságot, felterjesztették-e már fellebbezését a törvényszékre, de kétszer is azt a választ kapták, hogy nem, mert a bv.-től nem érkezett meg a papír. Czeglédy panaszt tett a bv.-nél, majd írt egy újabb fellebbezést, ezt adta be a járásbíróságra, de az is csak egy hét elteltével érkezett meg a törvényszékre. Kijelentette: a kiszolgáltatottság érzése fokozta benne a már meglévő szorongást, és ez okozta az a lelki egészségkárosodást, ami miatt beperelte a bíróságot.

A Szegedi Törvényszék a kereset elutasítását kérte, mondván: az, hogy az óvadékról elmaradt a bírósági döntés, nem járt Czeglédy Csaba személyi szabadságának, egészséghez fűződő jogának a megsértésével. Az indoklás szerint ugyanis a felperes személyi szabadságának korlátozására az előzetes letartóztatás folyamatos hosszabbítása miatt került sor, az óvadéknak a későbbi, új eljárásban való vizsgálata nem eredményezte a kényszerintézkedés módosítását.

A Szegedi Törvényszék úgy érvelt: az, hogy a fellebbezést a járásbíróság késve terjesztette fel, és hogy az óvadékról elmaradt a döntés, nem okozhatott Czeglédynek a fogvatartottaknál “általánosan jelentkező alap stresszhelyzettől magasabb lelki egészségsérelmet”. A Szegedi Törvényszék védekezésében azt is hangsúlyozta, hogy megindokolták, miért megalapozatlan az óvadék iránti indítvány, erről külön alaki határozatot a bíróságnak nem kellett hoznia.

Dr. Négyessy András úgy ítélte meg, hogy az ügyben érdemi döntés hozható, ezért a tárgyalás berekesztését követően azonnal ítéletet hirdetett. A bíró a kereset elutasításáról döntött, és ezt azzal indokolta, hogy az ügyviteli mulasztások (melyeket a Szegedi Törvényszék sem vitatott) önmagukban nem adtak alapot arra, hogy a személyiségi jogsértés megállapítható legyen.

Fellebbez

– Ez tipikusan az az eljárás, amely nem fejeződik be első fokon. Ha a Szegedi Törvényszék veszített volna, akkor ők fellebbeznek, így én fogok. Ezt az eljárás nemcsak rólam szól, nemcsak magam miatt indítottam. Ha ilyen ügyviteli szabálytalanságok nálam előfordulhatnak, noha erős reflektorfényben vagyok, akkor mi történhet a többi fogvatartott esetében? Ezek a mulasztások plusz fájdalmat okoznak a fogvatartottaknak és hozzátartozóiknak. Egészen a Kúriáig mehet ez az ügy – mondta az ítélethirdetés után a baon.hu-nak Czeglédy, hangsúlyozva: csak a jogsértés megállapítását kérte, elégtételt vagy sérelemdíjat nem követelt a bíróságtól.

Kecskeméten már volt pere, csak akkor ügyvédként volt jelen

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de a mandátuma megszűnt, miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben (Kecskeméten ő volt dr. Király Józsefnek, az MSZP helyi frakcióvezetőjének az ügyvédje a Varga László nyugalmazott református lelkész, volt országgyűlési képviselő elleni perében). Nemrég szimbolikusan felkerült a Demokratikus Koalíció európai parlamenti listájának utolsó helyére.

Mi a vád Czeglédy Csaba és társai ellen?

Czeglédy Csabát a pénzügyőrök tavalyelőtt júniusban vették őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került. A politikus 2018 márciusában, miután független országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették és így mentelmi jog illette meg, elhagyhatta a börtönt, de másfél nap múlva, a mentelmi jogának felfüggesztése után egy másik bűncselekmény, gazdasági csalás gyanúja miatt újra őrizetbe vették, majd előzetesbe került. Letartóztatását tavaly decemberben szüntették meg, a házi őrizetből március elején szabadult.

Czeglédy Csaba és húsz társa ellen február elején emeltek vádat. A vádirat szerint Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője 2011-től kezdve egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.

A Czeglédy vezette bűnszervezet működése során több Magyarországon működő multinacionális vállalatnak, illetőleg vállalkozásnak közvetített diákmunkaerőt 2011 és 2017 között. Hogy ne kelljen megfizetni a közterheket, a vádirat szerint Czeglédy iránymutatásai alapján létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelynek alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok, míg a legfelső szintjén a Humán Operátor Zrt. állt.

A bűnszervezet működtetésében a vádirat szerint 21 személy vett részt 8 iskolaszövetkezet, 2 korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság keretében, és összesen 6,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az államnak.