A vetőmag bőséges, a terménypiac bizonytalan

– Tavaly meglehetősen jó termést takarítottak be a hazai vetőmagtermesztők. Nem szokatlan ez náluk, hiszen teljesítményük világviszonylatban is az élvonalban mozog. A termés jelentős hányadát exportálják, ám az ukrajnai háború óta csökkent a külhoni értékesítés. A nagy vásárlót, Oroszországot a vetőmagellátással is szankcionálják az uniós rendelkezések. A másik fontos felvevőpiacon, az ukrajnain, szintén megcsappant az eladás, ezért a keletről visszamarad vetőmagok az itthoni ellátást bővítették. Részben a piac beszűkölése az oka annak is, hogy az utóbbi időben csökkentek a vetőmagvak árai mintegy 20–30 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest. Számítottak rá a termesztők, hiszen mindenki tudta azt, hogy az ukrajnai konfliktus nyomán irreálisan szöktek magasra az árak – mondta Pesti Gábor.

A cégvezető jelezte továbbá azt is, hogy a növényvédő szerek és a műtrágyák beszerzési áraiban szintén tapasztalnak kedvező változásokat. A szántóföldi költségek azonban még mindig túl magasak, a jelenlegi felvásárlási árakon a gazdák veszteségesen dolgoznak. A kilátások sem lelkesítőek.

– Az új termésre vonatkozó lekötések, például a takarmánybúzára tonnánként 45–50 ezer forintról szólnak. Az étkezési búza induló ára 60–65 ezer, az őszi árpáé 40–45 ezer forint. A leendő hozamokat illetően bíztatóak a kilátások: az őszi vetemények jól teleltek, erősek, egészségesek, kaptak csapadékot bőségesen. Az eredményt azonban még lehetetlen prognosztizálni, a betakarításig hosszú az idő. Amennyiben ismét ránk törne az aszály, a gazdák minden ráfordítása elveszhet – vélelmezte Pesti Gábor.

A Homokhátságon az őszi szántóföldi növények aránya nagyjából hasonló a korábbi évekhez képest. 

– Az étkezési és takarmánybúza árában évtizedeken át alig-alig volt különbség. Az utóbbit felhasználták a pékek is, újabban pedig az ukrajnai búza is rontott a kenyérnek szánt lisztek minőségén. Ezért a piacon keresik a kiváló minőségű búzát, az igény meg is mutatkozik a magasabb felvásárlási árakban. A térségben tudunk termesztőkről, akik próbálkoznak a minőségi kenyérgabona előállításával – mondta.

– A várható tavaszi vetéseket illetően úgy tűnik, a kukoricából kevesebb vetőmag jut majd a földekbe, tartanak a gazdák a növényt gyakran sanyargató aszálytól. A napraforgóval jobban kijönnek, főleg, ha április végére, május elejére időzítik a vetést. Az eddigi gyakorlathoz képest, a később elvetett kelő napraforgót jobban gondozza a már felmelegedett környezet. A tapasztalatok szerint gyorsabb fejlődésével mérséklődik az örvös galambok okozta kár.  A későbbi vetés esetén jut idő a gyomok, elsősorban a vadkender irtására is. Hatékony gyomírtó vegyszer ugyanis nincs hozzá, ezért az áprilisban kikelt gyomoktól mechanikusan lehet mentesíteni a talajokat. Saját gazdaságunkban az említett technológia bevált, többnyire elégedettek vagyunk a napraforgó hozamával – mondta el a szakember.