Kevés állatot tartogatott a nagykőrösi vásár – infografikával

Az esztendő utolsó vásárát, az András-napit leginkább az iparosok és a kereskedők használják ki. Az állattenyésztők ilyentájt már kevésbé remélnek eredményt a piacozástól. Vevő alig akad, aki mégis hizlalna, leghamarabb tavaszra tartogatja a jószágok beszerzését. Lovakat és szarvasmarhákat egyáltalán nem hajtottak fel. Senki nem furcsállotta a gazdák távollétét, hiszen az év más vásáraiba is alig-alig érkeznek néhányan. A két gazdasági állat tenyésztése kisüzemi szinten szemmel láthatóan visszafejlődött.

Sertéseket azonban utóbb is több tenyésztő árult. A választási malacok mellett a szokásosnál nagyobb számban ajánlgattak hízókat a látogatónak. Alighanem arra számítottak, hogy sokan az év végi ünnepeket megelőző disznótorhoz most, a kőrösi vásárból szerzik be a vágni valót. Viszonylag sok szárnyast és házinyulat is lehetett kapni. A vételárak többnyire a nyár végén, ősszel kialakult értékek szerint alakultak.

Az iparcikkárusokon múlt, hogy a vasárnapi vásár viszonylag szélesre terebélyesedett, sok vásárlót csalva ki a sátrakhoz a fagyos, szeles, de verőfényes délelőttön. Kosarasok, kádárok, mezőgazdasági munkagépeket gyártók, ószeresek uralták a terepet, a háztartási papírárusok, olcsóbb külföldi kávét, csokoládékat árulók szomszédságában. Biztosra mondható: szerencsével jártak, akik eddig még halogatták a téti ruhák beszerzését. Bőven volt e más helyekhez képest olcsóbb holmikból, sőt, immár az átmenetinek nevezett könnyű ruhafélék is jelezték: a tavaszi öltözködést sem elhamarkodott dolog már most megtervezni.