Sokan otthonival váltanák ki a piaci gyümölcsöt

Évek óta tapasztalható az idei őszi faültetési idénynek is tanúsága: felértékelődött a gyümölcsfák telepítése, gondozása a kiskertekben, a házak körül. Amikor a gyümölcsfa-oltványokat forgalmazókat kérdezzük, rendszerint a rapszodikus érdeklődésre panaszkodnak. Némely napon alig győzik kiszolgálni a kertészkedni akarókat, máskor elvétve látogatnak hozzájuk vevők. Főleg az időjárástól függ, ki-ki mikor akar az oltványokkal bíbelődni. Minden esetre az utóbbi ültetési idényekre összességében jellemző: a korábbiakhoz képest élénkebb a gyümölcsfavásár. Kiderült annak oka is: a kiskertek művelői főleg a saját termésre próbálják alapozni a családi gyümölcsellátást.

– Több kertészkedő vendégem elsorolta, hogy a korábban kialakított pázsitos díszkertjeiket hasznosabbá akarják tenni. Mások felaprították a tűzre az öreg, beteg fákat és fiatalokat ültetnek helyükbe, vagy a régóta csupasz telekrészen, zárkertben fásítanak. Mindenki a dráguló gyümölcspiacot akarja ily módon elkerülni. Legfőképpen kiskertesekkel találkozom, ők azok, akik csak néhány, vagy egy tucat oltványt kérnek, de minden gyümölcsfaj érdekli őket. Főleg a befőzésre legalkalmasabb gyümölcsöt termőket keresik – hallottuk Plavecz Józseftől Nagykőrösön, a Cifrakert melletti csemetelerakat tulajdonosától.

Mondani sem kellene, az utóbbi két évben a facsemete árudákban is jócskán megdrágult a beszerzés. A tavaly őszi, döntően a termesztők által diktált 30-100 százalék közötti áremelkedés átgyűrűzött idénre is. De csak részben. A legmagasabb árszintről vissza kellett lépni, mert irreálisnak bizonyult.

Plavecz József azt mondja, az utóbbi egy évben azoknak a termesztőknek az árkalkulációját fogadta el a piac, akik nagyjából az előállítási költségek növekményét hárították a forgalmazókra. Annyi bizonyos, ezek után az oltványok minőségét is következetesebben számon kérik a vásárlók.

Több csemetekertben tapasztaltuk: többnyire jó minőségűek a szaporító anyagok. – Az oltványok egészsége, fejlettsége a jelenlegi őszön valóban jónak mondható, Sikerült a termesztésben elhárítani az aszály, a hőség kártételét. Mondhatnánk, innentől a kertészkedők gondoskodásán múlik a fácskák sorsa. Sajnos, egyes természeti károkat nehéz kivédeni. Az utóbbi időben a sajmeggy alanyra oltott meggy és cseresznye pusztulásáról hallani sokat. Ezt az alanyt erősen támadja a cserebogárpajor, ellene pedig nincs megfelelő vegyszer. A korábbi hatékony kemikáliákat az EU szakbizottsága betiltotta. A kajszinál a gutaütés jelenti a fő rizikót, mert maximális gondoskodás mellett is elpusztulhat miatta a növény. A tél végi, tavaszi fagyok kártételének elhárítására több eredményt tudtak elérni a nemesítők – fogalmazott Plavecz József.  

Mint mondta, a Homokhátságon a kései virágzású gyümölcsfák aránya nő, azok termése nagyobb eséllyel marad meg. – Vidékünkön különösen a kajszitermést pusztítják el a fagyok. A kisebb kockázat érdekében egyebek közt a Ceglédi arany vagy a Bergeron fajtákat érdemes telepíteni a korábban virágzóak helyett Plavecz Józse tanácsolta a szakember.