Az éghajlat változásához igazodnak a szőlészek a Homokhátságon

Az alföldi szőlőskerteket mindig is jellemezte a sokféleség. A termesztők régóta tapasztalják: az időjárás hatásait jól vagy rosszabbul viselik el a különböző fajták. Ebből következően a több fajtát művelő gazdaságokban biztonságosabban lehetséges évről évre tartani az elvárható össztermést. Az utóbbi néhány évtizedben különösen hasznosnak látszik az ültetvények választékossága.

Tavaly  és idén egyértelműen megmutatkozott: a nyarak hónapokig tartó forróságát a vörös bort adó szőlőfajták viszonylag jól viselik, a fehérek vegetációját azonban megzavarja a tartósan magas hőmérséklet. Ezért a koraiak szüretéhez már augusztus második felében hozzá kellett látni ahhoz, hogy a borok minősége védelmében a savtartalmat megőrizzék.

Borosné Székely Sára nagykőrösi őstermelő szerint másféle növényegészségügyi vonatkozásban is hasznosnak bizonyul sokféle szőlőfajta együttléte.

– Bor- és csemegeszőlőt egyaránt termesztünk több mint fél hektáron. Az utóbbiakból zömmel a pannónia kincsét és a pölöskei muskotályt. A két fajta között idén óriási különbség mutatkozott. A pannónia kincse fürtjeinek nagy része elrothadt a kellő növényvédelem ellenére is. Hozzá képest a pölöskei bőséggel és jó minőségben adta fürtjeit, nélküle idén nem is tudnám kiszolgálni vásárlóimat– sorolta a szőlész.

A csemegeszőlő termesztése mellett házi borászatot is fenntart a család. Nagyobb részben négy fajtával igyekeznek gazdaságossá tenni a szőlőre nézve kedvezőtlenebb esztendőket. Ha egy-két fajta hozama elmarad az átlagtól, a többi rendszerint csökkenti valamelyest a veszteséget.

Termesztünk vörös- és fehér bornak való szőlőt, mindegyikből többfélét. Ennek köszönhető, hogy a száraz, meleg vagy éppen csapadékosabb időjárás általában és összességében nem okoz akkora kárt, mint esetleg egy-két fajta esetében előfordulhat. Az idei szüret is igazolja ezt a tapasztalatot. A zweigelt fürtjein idén kocsányszáradás mutatkozott, azzal szemben a rizlingszilváni, a jubileum, a kékfrankos nagyjából a sokéves átlag szerint adott. Az utóbbiról ugyan azt tartják, hogy a hegyvidék szőlője, ezért nem való a homokhátsági szőlőskertekbe. Úgy tűnik, bevált nálunk is, igaz, szűkösebben adja a fürtöket, de a bogyók beltartalma rendszerint kitűnő – mondta Borosné Székely Sára.

Idén is keveslik a vételárat. A fürtöket alig valamivel 100 forint fölött tudják értékesíteni kilónként. A törekvőbb kistermesztők nem nyugodtak bele a költségeiket is alig fedező árakba, de nem is adták fel a szőlőművelést. Közülük sokan a saját kezükbe vették a termés feldolgozását.

Komoly segítséget jelent az őstermelőknek az a rendelkezés, hogy meghatározott feltételek mellett értékesíthetik házi készítési boraikat. Ahogy a pénzünkből futotta, részletekben mi is létrehoztuk a borászati kapacitást, így mellőzhetjük a jellemzően mindig nyomott felvásárlási árakkal működő terménypiacot. A szőlészetben azok a kisgazdaságok tudnak fennmaradni, amelyek képesek jó minőségű készterméket előállítani. A korszerűség, a gépesítés éppúgy szükséges a termesztésben is, hiszen az emberi munkaerő eltűnt ebből az ágazatból – summázta a véleményét Borosné Székely Sára.