Gyengébb minőségű az idei búza

A falugazdász hálózat információi szerint a Duna–Tisza közi gazdaságok július vége táján a búzával, rozzsal befejezik a kalászosok aratását. A hozamok mind a két növény esetében meglehetősen eltérőek. A csapadéktól, a fajtától, a termesztési technológiától függően, 4–7 tonna között alakul a hektáronkénti termés. A szemek minősége azonban elmarad a sokéves átlaghoz képest. A fontos jellemző, a sikértartalom a termőhelyek többségén kevesebb a 20 százalékos értéknél, az elvárható 25–30 százalék helyett. Érdekes különbség: tavaly helyenként 30–40 százalék közötti sikért mértek a búzában. A magyarázat úgy hangzott: a szárazságban koncentrálódott a liszt eme fontos összetevője.

− Idén valószínűleg a májusi sok csapadék okozta a minőség romlását. Az esővíz kilúgozta a szemekből a tápanyagot. Ismereteim szerint országosan jellemző az alacsony sikértartalom, optimális minőségben kevés kenyérgabona termett. A rozs hozamáról Dél-Pest megyei vagy Kecskemét környéki kitekintésben elég pontosak az adataink. Azok szerint a hagyományos fajták 2–3 tonnát adtak hektáronként, a termékeny hibridrozsokkal elérték a gazdák a 4–5 tonnát. A rozstermesztésnek viszonylag alacsony a költsége a többi szántóföldi növényhez képest. Mégis, úgy tűnik, eladási ára nem fedezi a ráfordítást. Jelenleg a legjobb minőségű kenyérrozsért tonnánként 45 ezer forintot kínálnak a felvásárlók, szigorú minőségi feltételekkel, amiket szinte lehetetlen teljesíteni. Kissé sarkított a példa, de érzékelteti a valóságot: két szem anyarozsot találva a szállítmányban, azt visszaküldik a termesztőnek. Az árpát jelenleg szintén nyomott áron lehetséges értékesíteni − vázolta a piacot Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.

A tavaszi vetemények, főleg a kukorica és a napraforgó határszemléin helyenként igen kedvezőtlenek a tapasztalatok. Bizonyosnak látszik, hogy a Homokhátságon, még az egymáshoz közeli kistérségekben is, jelentős szórások várhatók a hozamokban. A kora nyári csapadék egyenetlen eloszlása következtében. Például Szabadszállás, Kiskunfélegyháza termőföldjei gyakrabban megáztak, azzal szemben Nagykőrös, Kecskemét környékén a kukoricásokat kevés eső érte, ezért apró csöveket hordoznak a szárak. Ott a termés láthatóan jóval alul múlja majd az elvárhatót. A napraforgó jobban elviseli a szárazságot, ám annak levelein is mutatkozik a kiszáradás. A Homokhátság tájkörzeteinek többségében immár állandósuló jelenség az, hogy a tavasziak szenvedik a nyarakat.

− Ebből a tapasztalatból következik, hogy szükséges átalakítani a vetésszerkezetet az ősziek javára. Esetleg a korai kukoricához, alacsony tőszámmal fűzhetünk némi reményt. Korábban beérik, nem tesz benne annyi kárt az aszály, mint a később érőkben. Vidékünkön többéves távlatban minden szántóföldi növényt veszélyeztet a kiszáradás, és úgy tűnik, öntözéssel sem lehet teljesen biztonságos a termesztés. A vízzel jól ellátott növények is ki vannak téve a hőség okozta stresszhatásoknak. A kánikulai nyarakon a víz utánpótlása inkább a kisebb területeken hatékony, ahol az öntözési fordulókkal hetekig tartó szárazságban is kellően ellátható a teljes növényállomány − magyarázta a gazdakör alelnöke.