Főleg a kereslet dobta fel a szárnyasok árát a nagykőrösi vásárban

Akik október végéig odázták a baromfifélék beszerzését, megbánták a halogatást. Egy hónapja, a Mihály-napi sokadalomban 1500–2000 forintért árulták a tyúkféléket, a hétvégi Dömötör-napi vásárban majdnem duplájáért adták őket. A drágulás egyértelműen a szárnyasok növekvő keresletével függ össze. Nyíri Ferencné kecskeméti baromfitartó szerint a takarmányárak is erősen hatnak az áremelkedésre. A sertés- és a szarvasmarhapiac ezzel szemben azt mutatja, hogy a takarmányköltségek a számítottnál kisebb mértékben befolyásolják az élőállatárakat. 

Szarvasmarhából az utóbbi években viszonylag keveset hajtanak fel Kőrösön. Fejőstehén régóta nincs, legfeljebb néha mutatóban. Főleg az állatállományok szaporulatát próbálják értékesíteni a tenyésztők, szerintük meglehetősen nyomott árakon. A négyhetes bikaborjakat 140 ezerért kínálták, de aki nem akarta elszalajtani a vevőt, mindjárt elengedett belőle 10–15 ezer forintot. 

Lovakat többet árultak az előző vásárhoz képest, ami azt jelenti, hogy utóbb nyolc-tíz gazdasági hasznosítású állatot akartak értékesíteni. Felhajtásukat a vásározáshoz szükséges mintegy 50 ezer forint körüli állategészségügyi okmányolás fékezi. Az országosan is kevés lovak közül az eladásra szántakat közvetlenül a gazdaságaikból adják el a tenyésztők.

Elsősorban a ruházati termékek vonzzák a látogatókat, mert a közhiedelem szerint olcsóbbak, mint a boltokban általában. Eddig ez volt a tapasztalat, újabban megváltozni látszik az árak aránya. Például dzsekiket 20–28 ezerét lehetett kapni, lényegében annyiért, mint a kereskedelemben. Észrevétel az is, hogy a tömegáruk kategóriájába tartozó ruházati cikkek ára és minősége között egyre nagyobb a távolság. Természetesen utóbb is akadtak slágerek, a Dömötör-napi sokadalom talán keresettebb portékái a külföldről viszonylag olcsóbban behozott kávék és édességek.

Forrás: Dömötör-napi vásár