Részben cirokkal váltanák fel a kukoricát a Homokhátságon

A térségben hullott 60–90 milliméter szeptemberi csapadék épp elegendő volt a talajműveléshez és a magvak földbe juttatásához. A határszemlék tapasztalatai szerint a legkorábban elvetett őszi búza, árpa, tritikálé ki is kelt. Egyelőre kedvezőek a feltételek a repce fejlődéséhez is, azonban a talajnedvesség fogytán a szántókon. A gazdálkodók szerint legalább az utóbbihoz hasonló mennyiségű eső kellene a vetemények tél előtti kellő megerősödéséhez.

– Az ősziek vonatkozásában főleg a repcével kapcsolatban vannak aggodalmaik a termesztőknek. Tudomásom szerint országos kitekintésben csökkent a vetésterület, s ez jellemző a Duna–Tisza közén is. Saját gazdaságunkban nem mondtunk le róla, egyelőre úgy tűnik, hogy ez a jó döntés volt. Ha lesz további kellő őszi-téli csapadék, akkor valószínűleg bejön a repce mellett kitartók számítása. Sajnos, a tápanyag-utánpótlás az ősziek alá idén nem a megszokott rend szerint történik. Tudunk gazdákról, akik minimális műtrágyát szórtak ki, mások semennyit. Földjeiket azok a gazdák tudták megfelelően ellátni, akik legalább tavasszal beszerezték az akkor még lényegesen olcsóbb műtrágyákat – vázolta a körülményeket Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.

A Homokhátságon mind több gazdaság próbál központi támogatásokhoz jutni erdőtelepítésére. Ily módon kivonnák a szántóföldi művelésből a leggyengébb termőképességű földjeiket. A jobb minőségű termőföldeken pedig, a gazdakör alelnöke szerint, a korábbiakhoz képest többen terveznek tavasszal növényfajváltást. A kukorica rovására elsősorban cirokkal akarnak majd próbálkozni.

Az tény, hogy a cirok iránti érdeklődés már évek óta fokozódik a térségben. Dr. Palágyi Andrea, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ciroknemesítője egy idei fajtabemutatón azt mondta: Csongrád-Csanád, Vas és Győr-Moson-Sopron  megye mellett Bács-Kiskun megye az egyik legnagyobb felvevője a cirok vetőmagjának.

A cirokról azt tartják a nemesítők, hogy szárazságban a kukoricánál nagyobb a termésbiztonsága, termesztési költsége kevesebb, toxinmentes, a kevéssé jó minőségű termőterületeken is eredményesebben termelhető a kukoricánál.

– Saját tapasztalataink szerint a száraz nyarakat  a cirok is megsínyli. Példa rá a 2007-es év, amikor a kukoricához hasonlóan kevés termést adott. Csapadékosabb években a térségben a gazdák a kukoricával nyerők, hoz nekik hektáronként mondjuk nyolc tonnát, vele szemben a cirok azonos felvásárlási áron öt-hét tonnát. Mindenesetre az állattenyésztők a cirok felé orientálódnak. Ismerünk náluk technológiát, például két sor cirok két sor kukorica váltásban. Úgy tűnik, ez bevált, biztonságosabb a takarmányhozam úgy, hogy a beltartalmi értéke is jobb – mondta a szakember.