Duna–Tisza köze

2022.05.19. 06:55

A lehető legkisebb mértékűre kell szorítani a talajmozgatást

Az utóbbi száraz tél ismét alátámasztja az Alföld szára­zodó időjárásáról szóló prognózisokat. Felértékelődtek a talajnedvességet megőrző agrotechnikai eljárások.

Miklay Jenő

Megnehezíti a szárazság a talajművelést, a tápanyag-utánpótlást Illusztráció: MW-archív

Megnehezíti a szárazság a talajművelést, a tápanyag-utánpótlást Illusztráció: MW-archív

Az agrometeorológiai mérések szerint február végén Bács-Kiskun megyében több mint 30 milliméter víz hiányzott a talajokból az őszi vetésű növények zavartalan fejlődéséhez. Megnehezíti a szárazság a talajművelést, a tápanyag-utánpótlást, s majdan a tavasziak vetését is, amennyiben addig nem érkezik elegendő csapadék. A szárazság tendenciát mutat, ezért a szántóföldi növénytermesztésben felértékelődtek a talajnedvességet megőrző agrotechnikai eljárások. Különösen a Homokhátságon jellemző laza, a vizet könnyen eleresztő talajokon kényszerülnek a gazdálkodók a vízháztartás szabályozására. 

– A homoktalajok tavaszi művelése során a lehető legkevesebb mértékűre kell szorítani a talajmozgatást azért, hogy minél több nedvességet őrizzünk meg. A homoktalajok vízmegkötő tulajdonsága és azzal tápanyagtartalma javítható szerves anyagokkal. A vályog- és az agyagtalajoknál is érdemes figyelni a talaj szerkezetét, mert az erősen tömörödött talajszerkezet nehezen javítható. E vonatkozásban ma már korszerű technika áll a nagygazdaságok rendelkezésre. 

Műszeres, precíziós talajműveléssel a konkrét táblák tulajdonságaihoz lehet igazítani a talajmozgatás mélységét, így javítható a víz- és tápanyag-gazdálkodás, és közben az üzemanyagköltség is csökken 

– magyarázta Szabó Balázs növényvédelmi mérnök, majd így folytatta: – A gyakorló gazdálkodók természetesen pontosan tudják: a különböző talajoknak más-más a vízmegtartó képességük. A homoktalajok hamar elengedik a vizet, a vályogos földek többnyire könnyen művelhetők és sok vizet tárolnak, de a felszínüket le kell zárni a kipárolgás ellen. A nedvesség azonban nemcsak közvetlenül a talajból, hanem a növények gázcseréje, kipárolgása révén is jócskán távozik. Ez szorosan összefügg a fotoszintézissel. Ha például a kevés nedvesség megőrzése miatt a növények csökkentik a gázcserét, romlik a fotoszintézis hatékonysága, kevesebb lesz a hozam. 

Ezért a növénytermesztésnek a szárazodó időjárásban való fenntartása érdekében sokat segíthetnek a tudományos növénynemesítő műhelyek. Ígéretesek azok a kísérletek, melyek által a fotoszintézis hatékonyságát növelik. Annak eredményeként jelentősen nőttek a hozamok szárazság idején is. Addig is, amíg köztermesztésbe kerülnek az új növények, az agrotechnikával kerülhetjük el a nagyobb veszteségeket. 

Az aratás utáni, őszi időszakban már érdemes felkészülni a szárazságra, akár öntözésfejlesztés, precíziós és talajkímélő művelés vagy vetőmag használatával. 

Régóta ismeretes a víz talajból való párolgásának csökkentésére az őszi talajtakaró növények vetése. Érdemes megnézni a világban az alkalmas módszereket. 

Például egyes kukoricatermesztő országokban bevált a rozsalapú keverékek vetése köztes, talajtakaró terményként. Többnyire a kukoricasorok közé telepítik a talajtakaró növényeket, amelyek egyrészt javítják a vízháztartást, illetve kisebb mértékű a gyomosodás. Úgy találták, hogy a nitrogén hasznosulása nagyobb arányú, mint talajtakarás nélkül – sorolta javaslatait a szakember. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!