Átalakulóban vannak a családi gazdaságok Bács-Kiskun megyében

A hazai összes mezőgazdasági birtok mintegy 12 százaléka található Bács-Kiskun megyében. Ez az arány jelzi, hogy a térség mezőgazdaságát jórészt a viszonylag kis üzemméretű családi gazdaságok alkotják. Ebből következően pedig magyarázatot kap a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatása a megyei mezőgazdasági foglalkoztatás országos összehasonlításban magas arányáról. 

Az új Agrárcenzus adatai szerint ugyanis Bács-Kiskun megyében a legmagasabb az ágazaton belül a munkaerő alkalmazása: az országos foglalkoztatás 11 százaléka. 

Az utóbbi tíz évben a munkaerőre kifizetett költségek közel negyedével csökkentek az ágazatban. Ez idő alatt a termelés szinten maradt, sőt helyenként bővült. Ez az összefüggés ismét azt jelzi, hogy nőtt a munkabért nem igénylő családi munka aránya.

A mezőgazdasági tevékenységek természetesen különböző mértékben igénylik az emberi munkaerőt. Például a szántóföldi növénytermesztés, annak gépesítettsége és automatizálhatósága miatt, beéri minimális élőmunkával. Ezzel szemben az állattenyésztés és a kertészet munkaerőigénye sokszorosa a szántóföldi növénytermesztésben szükségesnek. 

Más statisztikai forrásokból ismeretes, hogy a kertészet, az állattenyésztés Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának erősségei, s megint magyarázatul szolgálnak a viszonylag magas foglalkoztatásra. Ez a körülmény szociológiai vonatkozásban igen kedvező. A kertészet és az állattenyésztés a magasabb jövedelmezőség, valamint a jelentős kétkezi munkaigényük miatt a legfontosabb munkahelyteremtők, a vidéki népességet megtartó ágazatok. 

A kertészet élőmunka­igénye, az előállított termékek feldolgozottsága a mezőgazdaság más területeihez képest átlagosan magasabb. 

A kézimunka-igény azonban a termelés folyamán időben és létszámban eltérő módon jelentkezik. A kertészetekben az állandó munkavállalók mellett, különösen betakarítási időszakban, jelentős alkalmi munkaerőt is alkalmaznak. Fordított az arány az állattenyésztésben, mivel ott több az állandó munkavállaló és kevesebb az alkalmi. 

A családi összefogás felértékelődését a mezőgazdaságban részben a költségek csökkentése, valamint a szűkös munkaerő-kínálat indokolja. 

A gazdaságok egyre nehezebben találnak alkalmi munkásokat, és szinte mindenütt adódik rövidebb, hosszabb távon munkaerőhiány.

Bács-Kiskun megyére is jellemző az országos probléma: a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben kevés a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó, az élelmiszeriparban pedig főleg húsfeldolgozókat, pékeket, valamint az édesipari termékgyártókat keresik leginkább a cégek.