Százmilliókból indul öntözési program Kalocsán

A projektet hétfő reggeli sajtótájékoztatóján, a Városháza dísztermében jelentette be Font Sándor honatya, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, illetve dr. Filvig Géza polgármester és Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösségek ügyvezetője.

Az országgyűlési képviselő kifejtette: az öntözés hiányosságainak problémája a rendszerváltás utáni privatizációig nyúlik vissza. A '90-es években lezajlott folyamat során gyakran állt elő olyan helyzet, hogy más-más tulajdonoshoz került a termőföld, illetve az eszközpark (például a komplett öntözőrendszer), amivel azt meg lehet művelni. Mivel a termőföldi öntözés feltétele egy megfelelő csatorna - a rá telepített zsilipekkel, műtárgyakkal, termőföldre telepített technológiával együtt, nagy költségvetésű programokat igényel a kialakítás.

A képviselő kifejtette: Magyarországon jelenleg 100-120 ezer hektárnyi termőföld öntözhető, de a kalocsai gazdálkodó közösségben megvalósuló fejlesztésekhez hasonló projektekkel viszonylag rövid idő alatt 200 ezer hektárig lehet bővülni - bár idővel a 400 ezer hektár is elérhető cél. 

Az már zsebbe vágó kérdés, hogy a beruházásokat ki finanszírozza, de összefogva hatékonyan meg lehet oldani, hiszen sok kisebb területtel rendelkező gazda közös pályázata olyan technológiákhoz juthat, amikre önállóan nem férnének hozzá - magyarázta Font Sándor. Megemlítette: a program segítségével az érzékeny kalocsai régióban is megjelenhet a korszerű öntözés, ami azért kiemelten fontos, mert a magyar fűszerpaprika vetésterületének kb. 60 százaléka itt található.

Erre reflektálva Szigeti Tamás aláhúzta: a hungarikum jövőjének biztosítása végre szilárdabb talajon állhat, és ezt a járásban alakult gazdálkodói szervezet szavatolja. A kalocsai a legnagyobb létszámú öntözési közösség az országban: 38 tag alkotja, és az összefogásuknak köszönhetően most lehetőség nyílt egy 300 milliós fejlesztésre, mintegy 250 millió forint állami támogatással. Ennek legnagyobb tétele az öntözés három éves fenntartási költségeire megítélt 180 millió forint, míg a beruházási csomag első elfogadott részére 41 milliót kapnak, amin felül kb. 19 milliós önerőt is biztosítaniuk kell. A fennmaradó költségeket a Nemzeti Földügyi Központ biztosítja, olyan formában, hogy átvállalja az adminisztrációs és engedélyeztetési folyamatok több tízmillió forintos lebonyolítását. Újságírói kérdésre elárulta: a közösség öntözőkútja már üzemel, de korszerűsíteni fogják, és 150 millió forint értékben vannak további benyújtott tendereik is - ezek egyelőre elbírálásra várnak.

Font Sándor kérdésünkre kifejtette: ő a projekt szervezési folyamatában volt jelen, akkor, amikor a közösség elakadt egy hatósági engedélyeztetésnél, vagy egy államigazgatási szervnél zajló ügyintézésnél. 

Hozzátette: szakmai részletekkel nem terhelné a tájékoztatót, de annyit érdemes tudni, hogy ezek a projektek nagyon kemény adminisztrációs feltételekhez vannak kötve és rengeteg szereplőnek kell megértenie egymást, mire az egész egyáltalán az elbírálás fázisába jut. Ezekben az esetekben maga is tárgyalóasztalhoz ült, hogy szakhatóságok, hivatalok előtt érveljen a projekt mellett, vagy megsürgesse az ügyintézéseket, ha azok miatt határidőkről csúsztak volna le a gazdák. A tájékoztató végén aláhúzta: az országosan 400 ezer öntözhető hektár hosszútávú eléréséhez annak ellenére is ragaszkodnak, hogy ez uniós szinten vitás helyzeteket szül.