Lehet még pályázni a tanyák fejlesztésére

Összesen valamivel több mint 8 milliárd forintot oszthat el a szaktárca a tanyaingatlanok fejlesztésére. Egyebek közt villamosításra, az ivóvízellátás műszaki feltételeinek megteremtésére, továbbá a korszerű szennyvízkezelési rendszer létrehozására. Ezen a feladatok elvégzésére a magánszemélyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, esetenként 95 százalékos támogatási mértékkel. Napjainkig több mint 300 kérelmező pályázatát fogadta el a főhatóság, és annak alapján közel 2 milliárd forint már gazdára talált.

Szemügyre véve a közigazgatási körzetekben a külterületeken élők lélekszámát, a tanyai infrastruktúra fejlesztésére szánt pénzekre különösen nagy szükség lehet Bács-Kiskun megyében. Azt ugyan jelenleg senki nem tudja pontosan, hogy a térségben hány tanyán élő ember szorul segítségre, hazánkban ugyanis nem készült az elmúlt években olyan hiteles statisztika, amely bemutatná a tanyasiak jelenlegi helyzetét, szociális rászorultságát. Az árammal nem rendelkező, petróleumlámpás tanyák számáról, földrajzi helyükről, egyáltalán a tanyaingatlanok állapotáról pedig egymástól jócskán eltérő becslések léteznek jelenleg a megyében.

Ezért a most meghosszabbított tanyafejlesztési pályázat forrását is azon térségekbe szánják, ahol jellemző a hagyományos tanyavilág. Jogszabályban is rögzítve az Alföld megyéi tartoznak e körbe, azon belül a legtöbb tanyás ingatlan becslések szerint Bács-Kiskun megyében található, többségükben fél évszázadnál régebbi lakóépületekkel. Pest megye déli részén szintén jelentős a tanyavilág, egyebek közt a Nagykőrösi járásban, a Ceglédi járáshoz tartozó Csemő pedig egyike a legnagyobb külterülettel bíró közsé­geknek.