A közgazdász professzor szerint nagy jövő előtt áll Kecskemét

A rendezvény előtt beszélgettünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárával. Dr. Lentner Csaba megemlítette, hogy tavaly ötszázalékos volt a hazai GDP növekedése. Ilyen az első Orbán-­kormány idején történt az ezredforduló idején. Külön hangsúlyozta, hogy ez a növekedés a belső pénzügyi egyensúly fenntartása mellett történt. A polgári kormányok esetében jellemző az egyidejű növekedés, pénzügyi eladósodás nélkül. Az 1999–2002 közötti növekedés során a GDP közel ötven százalékára csökkent az eladósodottság mértéke. Ezzel szemben 2002 és 2010 között, amikor nem polgári kormány irányított, az eladósodottság mértéke 85 százalékra ugrott. Nemcsak az állam, de a lakosság és a vállalatok is úsztak az adósságban. A polgári kormány gazdaságpolitikájának az a lényege, hogy nem elsősorban a külföldi működő tőkére alapozódik a gazdasági növekedés, hanem a belső gazdasági erőkre. Az állam 2010-től egy egészséges közteherviselési rendszert teremtett meg, amelynek a lényege, hogy a legmagasabb, 36 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot 15 százalékra csökkentette, melyet követett a társasági adó megfelezése. A lakosságot a segélyezés alapú társadalompolitika felől a munkaalapú rendszer felé tolta el. A pénzügyi egyensúly, a gazdasági növekedés és a munkavállalók életszínvonalának a növekedése, a fizetőképes kereslet dinamikus erősödése a jellemző az elmúlt években. A vállalatok fejlődése erőteljes.

– Most azon dolgozunk, hogy a 2010–18 közötti sikertörténet minél tovább fennmaradjon. A Magyar Nemzeti Bank erre fogalmazta meg a versenyképességi programját. Ennek az a lényege, hogy 2030-ra egy intenzív fejlődési pálya mentén az osztrák életszínvonal 80–85 százalékát elérjük a jelenlegi 55 százalékról – mondta Lentner Csaba. Ha a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozásokra (kkv) nagyobb hangsúlyt fektet a gazdaságpolitika, akkor a cél elérhető. A hazai kkv-k a munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják, de teljesítményük csak a GDP ötven százalékát teszi ki, a beruházásuk az összes beruházásból mindössze negyven százalék, azaz óriási fejlődési potenciállal bír ez a réteg.

A közgazdász professzor kitért arra is, hogy 2013 és 2018 között az ország fejlődése meghaladta a Benelux államok, a Skandináv országok és Németország fejlődési mértékét. Hangsúlyozta, hogy a felemelkedést nem kívülről kell várni. Nem az autógyáraktól kell várnunk a haladást. A hazai kkv-kat kell alaposan megerősíteni. Ma ugyanis egy kisvállalkozás termelékenységi szintje a Mercedes-gyár húsz százaléka, a középvállalkozás esetén ugyanez az szám negyven százalék. Hollandiában egy középvállalkozás termelékenységi szintje az ottani multinacionális cég 120 százaléka. Ebben a szektorban tehát nagy kapacitások rejtőznek – hangsúlyozta újból.

Ezt a gazdasági szegmenst további adócsökkentés segítségével és az innováció fokozásával lehetne megerősíteni. Ehhez azonban az kell, hogy a képzésre és az egészségügyre a jelenleginél is nagyobb figyelmet fordítson a kormány. Például a férfi­lakosság esetében 50–52 éves korig egészséges az ember, ezt követően egyre több betegséggel kell szembenézni. Ha ez a réteg kiesik a termelésből, mert szív- és érrendszeri betegségekkel, daganattal küszködik, akkor a munkaerőpiacon csökken az aktív szereplők száma.

Lentner Csabától arról is érdeklődtünk, hogyha a gazdasági konjunktúra tízévenként véget ér, akkor kell-e tartani válságtól. A közgazdász válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar állam jelentős tartalékokkal rendelkezik. Annak idején, 2008–2009-ben jelentős volt az eladósodás mértéke. Ezt csak súlyosbította az, hogy az adósság tetemes része deviza­adósság volt, mely érintette az államot, az önkormányzatokat, a cégeket és a lakosságot is. Ettől a gondtól megszabadultunk. A Magyar Nemzeti Bank a devizaadósságot forintra cserélte át. A magyar államadósságon belül hatvan százalékkal csökkent a devizakitettségünk. Az árfolyamváltozás ilyen tekintetben nem érint minket. Persze, ha egy beköszöntő válság következtében a fizetőképes kereslet csökken a világban, akkor erre többféle módon lehet reagálni. Így például a belső fogyasztás növelését lehet erősíteni. A Kárpát-medencei térség gazdaságát tovább kell erősíteni. A kkv-k fejlesztése érdekében nagyobb forrásokat kell biztosítani. A jelenlegi 15 százalékos szja-t egy számjegyűvé kell átalakítani – sorolta a közgazdász.

Lentner Csaba jól ismeri Kecskemétet. A város szerinte nagyon komoly fejlődés előtt áll. A megyeszékhely Magyarország három legdinamikusabban fejlődő városa közé tartozik. Budapest mellett Győr, Debrecen és Kecskemét rendelkezik kiugró gazdasági potenciállal. Mint mondta, a település egyetemi város, a meghatározó nagyvállalatokkal kiválóan működnek együtt a kis- és középvállalkozások. A környék ráadásul agrártérség, melynek jelentősége felértékelődik. A város emellett egy logisztikai központ is. Véleménye szerint a jövő gyorsabban épülhet Kecskeméten, mint Debrecenben vagy akár Győrben. A tőke a motivált, képzett, egészséges munkaerő miatt települ egy térségbe. Bács-Kiskunban nagyobb a munkaerő-tartalék, mint például Győrben. Ha a közép-­alföldi térség mezőgazdaságának a gyorsabb fejlesztése is beindulna, akkor erőteljesebb lehet a felemelkedés – mondta a közgazdász professzor.