Az egész országot védi a jégkármérséklő rendszer

– Május 1-től működik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által felügyelt jégkármérséklő rendszer. Tíz kilométerenként helyeztek el egy-egy talajgenerátort. Az országos rendszer kiépítésének összköltsége mintegy kétmilliárd forint volt, a működtetés költségét évi 1,5 milliárd forintra becsülik. Soltvadkertről jelezték, hogy a gép nem működik. Mi ennek az oka?

– A talajgenerátorokat – országosan összesen 986-ot – május 1-jéig kitelepítettük. A 986 generátorból 222 automata berendezés, Soltvadkerten is ilyen működik. Nagyon feszített ütemben üzemeltük be a generátorokat, ráadásul automata rendszert még senki nem használt korábban, ezért itt előfordulhatnak műszaki meghibásodások. Az országos védőhálót ugyanakkor úgy alakítottuk ki, hogy egy-egy gép meghibásodása nem okozhat érzékelhető változást a jégkármérséklés hatékonyságában. A kézi generátornál is nagy ritkán előfordulhat, hogy nem kapcsolják be. Amikor a rendszer sűrűségét és az elhelyezkedési pontokat megterveztük, ezzel a lehetőséggel számoltunk.

– Soltvadkerten felvetették, hogy áprilisban már megkezdődött a viharok időszaka. Miért nem tudták korábban beindítani az elhárító rendszert?

– A Dél-Dunántúlon, Somogy, Baranya és Tolna megyében két és fél évtizede működő NEFELA (Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés) rendszer tapasztalatait vettük figyelembe. Ott május 1-től szeptember 30-ig tartó időszakban működtetik a rendszert. Azonban úgy látjuk, hogy korábban kell kezdeni, és később kell befejezni a védekezést. Ennek alapján megindult a védekezési időszak meghosszabbításának előkészítése.

– Bács-Kiskunban több helyen azt mondják a termelők, hogy azóta nincs eső, amióta működik a jégelhárító. Hat-e az esőre a rendszer?

– Mi is találkozunk ilyen véleményekkel, de egyértelműen kijelenthetem, hogy a beavatkozással nem lehet aszályt előidézni. Ha megkérdezik a veszprémieket, a Vas, vagy Győr-Moson-Sopron megyeieket, ahol ugyanezek a gépek működnek, és ahol az elmúlt időszakban nagy zivatarok, felhőszakadások voltak, ők nem fogják azt mondani, hogy aszályt idéztek elő a generátorok.

– Az Egri Borvidék honlapján azt írják, hogy 3–5 kilométerenként kellene telepíteni a gépeket. Egy szekszárdi cég vezetője, aki régóta foglalkozik telepítéssel, azt mondja, hogy öt kilométerenként kellene a talajgenerátorokat telepíteni, akkor volna igazán hatásos. A franciák a 80-as évek óta így csinálják. A tíz kilométeres távolság nem túl nagy rés a védelmi pajzson?

– Amennyiben öt kilométerenként telepítettünk volna generátorokat, akkor az négyszeresére növelte volna a generátorok számát, és a védekezési költségeket is jelentősen megemelte volna. A NEFELA tíz kilométeres elhelyezkedési pontokkal dolgozik, és az elmúlt bő két és fél évtizedben nem merült fel annak szükségessége, hogy sűrűbb elhelyezéssel működjön a rendszer.

– Ha egy százas skálán nézzük, milyen hatékonysággal dolgozik a rendszer?

– A rendszer hatékony működésére már most is vannak adataink, és a tapasztalatok egyértelműen kedvezőek. Természetesen van célkitűzésünk, abban bízunk, hogy a jégkárok a korábbi harmadára csökkennek majd. Ez volna az a szám, amellyel elégedettek lennénk. Tökéletes védelem ugyanis nincs. Amikor készültünk a rendszer beüzemelésére, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai azt mondták, hogy a tavalyi év nagyon sok jégesőt hozott, talán az idei kedvezőbb lehet. Ehhez képest nem kevesebb, hanem várhatóan több jégesőre lehet az idén számítani. Sosem láttam eddig olyat, hogy a Kárpát-medencében bárhol autók tetejét törte volna be a jég. Ez történt nemrég Szlovéniában, sőt Kárpátaljáról is kaptam olyan fotókat, ahol hatalmas jég pusztított. Ezek a nagy jégesők körbelőtték az országot, de nálunk nem volt ekkora jégverés. Ezekből is látszik, hogy hazánkban működik a védekezés.

– A velünk határos országokban működnek-e rendszerek?

– A horvátoknál működik, a szerbeknél létezik egy rakétás védelmi rendszer. Erdélyben alakul egy határ menti együttműködés. Szlovéniában nincs védelem, Zalában ezért is okozhatott károkat a jégeső nemrég. Burgenlandban és a Felvidéken sincs összefüggő védelmi rendszer.

– Hogyan kapnak jelzést az Országos Meteorológiai Szolgálattól?

– Két-három órával a záporok, zivatarok lehetséges kialakulása előtt kapjuk a jelzést az OMSZ-től. Járásonként adják meg számunkra, hogy az adott időszakban mekkora esély van a jégesőre. Az OMSZ meghatározza továbbá napi háromszor, hogy szükséges-e készenlétben lenni az adott járásban, vagy sem. Amennyiben az adott járásban kialakulhat jégeső, bekapcsoltatjuk az automata és a manuális generátorokat. Lehet, hogy egy, de az is elképzelhető, hogy tizenegy járásban kell a generátorokat egyidejűleg bekapcsolni. Az utóbbi napokban olyan hatalmas frontok törtek be hazánkba, hogy a rendszer nagy részét egyidejűleg kellett üzemeltetnünk.

– Egy forintnyi védelmi ráfordítással 27–33 forintnyi értéket lehet megvédeni. Korrekt ez a számítás?

– A legjobb tudomásom szerint a becslés megfelelő, ez alapján évente több tízmilliárd forintnyi kárt tudunk a rendszerrel megelőzni. De majd pár év távlatában ítélhetjük meg az említett értékeket.