interjú

2020.05.21. 15:23

Miklósa Erikának jól jött a kényszerpihenő

Az operaénekesnőt egyáltalán nem zavarja, hogy hónapok óta ki sem teszi a lábát otthonról.

A Kossuth- és Liszt-díjas operaénekesnőt mindig hatalmas szeretettel fogadják a világ legjelentősebb színpadain, Londonban, Párizsban, New Yorkban. A lelki békéjét mégis a szülőhazájában találta meg: Velencén él a férjével és az ötéves kislányával. Az operaénekesnővel a Hot! készített interjút.

Januárban Kínában jártál, azóta otthon vagytok önkéntes házi karanténban.

Mi választottuk ezt, ugyanis az a legfontosabb, hogy egészségesek legyünk, és másokat is óvjunk. Láttam, hogy mi történik, és mit kell tenni ahhoz, hogy egy ilyen dolog ne robbanjon be. Rászoktattuk magunkat az otthonlétre, és nekünk nem jelent újdonságot, hogy azóta hivatalosan is ezt javasolják. A kislányom, Bibi január óta nem ment óvodába. Öröm az ürömben, hogy nekem ez egy ajándék, mert már a határaimat feszegettem. Jól jött egy kis kényszerpihenő.

Ha jól érzem, akkor te élvezed is...

Nem is tudom elmondani, mikor volt utoljára ilyen, hogy a munkán kívül mindennel foglalkozhatok! Végre nem kell időkorlátok között mozognom. Felkelek reggel, elmegyek futni az erdőbe. Abban is megegyeztünk a férjemmel, hogy lesz „énidőm”, amit csak magamra fordíthatok. Ilyenkor például egyedül, csöndben megiszom a reggeli kávémat. Nekem ez az apró mozzanat is sokat jelent: végre nem egy színházi büfében kell gyorsan felhörpintenem, hanem a teraszon vagy a fotelban ihatom meg. Néha persze egymás idegeire megyünk, de humorral ütjük el, amikor úgy érezzük, hogy egyikünk már idegesíti a másikat. Egyelőre jól viseljük a több hete tartó 24 órás együttlétet. Vidéken élünk, erdő alatt, a hegyen. Amíg nem mondják, hogy egyáltalán nem mehetünk ki, mozogni járunk az erdőbe – számunkra addig is nagy a szabadság.

Mi az, amire korábban nem jutott időd?

A kedvenc filmjeimet nézem, vagy amiket többször is szeretek megnézni, vagy az elmaradtakat pótolom be. Teljesen lazán vesszük ezt a dolgot. Zenét hallgatunk, táncolunk mind a hárman a kedvenc dalainkra. Együtt visszük sétálni a kutyát, együtt kertészkedünk. Ezek sablonos, banális dolgoknak tűnnek, de az én életemben ez olyan, mintha megnyertem volna a lottó ötöst.

Most háziasszonyként csillogtatod meg a tudásodat?

Igen, élhetem a háztartásbeli nők életét. Nagyon szeretek vasalni, mindig ki van vasalva minden. Eddig éjszaka jutott rá időm, az nagyon fárasztó volt. Élvezem, hogy nem kell azon aggódni, hogy ha jön valaki, mit fog szólni, ha szét van dobálva a lakásban valami, ugyanis senki se jön.

Főzöl is a családodnak?

Amúgy is szeretek főzni, de erre is csak éjszaka volt időm. Fontos, hogy a családom olyat egyen, amit én készítek. Szerintem a nőnek kell megteremteni a családi fészek melegét, ehhez pedig a főzés is hozzátartozik.

A mostani év különleges jelentőséggel bír a család mindhárom tagja számára.

Bűvös ötöst kap mindenki! Idén ötvenévesek leszünk a férjemmel, a kislányom pedig betölti az ötöt. Remélem, nyáron már sikerül megszervezni egy nagy bulit, és akkor mindenkit megünnepelünk.

Nem rémít meg az ötvenes szám?

Nem. Nagy szerencse, hogy kisgyerekem van, aki mentálisan és fizikailag is frissen tart. Néha a férjem elszörnyülködik a korunkon, de mondom neki, hogy amíg ki tudunk menni az erdőbe 15-20 kilométert futni, addig nincs nagy gond. Nagyon erősnek és egészségesnek érzem magam. Persze sokat teszünk az egészségünkért. Jobban előtérben vagyok, és kötelességemnek érzem, hogy ebben példát mutassak. Fontos, hogy az embernek még legyenek tervei, és odafigyeljen magára.

A karrieredben sem vízválasztó ez a kerek szám?

Most, hogy erre visszatekintek, húsz- meg harmincéves koromban azt gondoltam, hogy negyvenévesen biztosan nyugdíjas leszek, mert már nem fogok tudni énekelni. Azzal ijesztgettek, hogy hamar kiégek, mert nagyon fiatalon, tizenkilenc évesen indultam el a pályán, és akik ilyen fiatalon kezdték, azoknak négy-öt év után véget ért a karrierjük. Már harminc éve énekelek, de még nem érzem a korlátaimat.

Meddig akarod folytatni?

Abban a pillanatban, ha úgy érzem, hogy már sok vagy ciki leszek, nem fogom vállalni. De amíg az ember érzi ezt a tüzet, azt a fajta izgalmat, hogy színpadra áll, és ad az embereknek, addig érdemes csinálni. Még hátravan néhány jó évem. Közben már próbálok áttekinteni más dolgokra. A tanítás reális alternatíva lehet: átadni mindazt, amit megtapasztaltam nemzetközi szinten is.

A családod másképp bánik veled azért, mert világhírű vagy a szakmádban?

Az a szerencsém, hogy normális családban élek. Szeretik és tisztelik, amit csinálok, és sohasem voltak elájulva attól, hogy ki vagyok. Átlagos családtagnak kezeltek, és nem különböztettek meg. Ez nagyon jó. Ha nem a világ valamelyik színpadán állok, akkor normális életet élhetek.

A kislányod mit érez a hivatásodból?

Pici kora óta viszem magammal a színházba, azóta él együtt ezzel, és rendkívül intelligensen kezeli. Valamelyik nap azt mondta nekem: „Anya, tudod, hogy mi szeretnék lenni? Énekesnő és anyuka! Mert annyira jó vagy mind a kettőben!” Talán ha nagyobb lesz, érzékeli a státuszomat – most csak az érdekli, hogy ki játszik vele és mennyit.

Fontos számodra a tested karbantartása?

Fontos a kondíció, az erőnlét. A sportolás sokat tud adni a mentális frissességhez; én is csak így bírom ki, hogy napi szinten koncertezem. Korábban hajnalonta vettem el magamtól időt, ilyenkor elmentem futni egy órát. Szerencsére most nem kell fél ötkor felkelnem ezért, mert nem kell próbára sietnem. Így is korán kelek, fél hétkor már nekiindulok, éjfélkor pedig még gyakran főzök. Nekem bőven elég hét-nyolc óra alvás.

A karantén alatt adsz otthonról jótékonysági koncerteket?

Próbálom támogatni és elismerni az egészségügyi dolgozókat. Az időseket és önkénteseket segítő országos szervezeteket pedig vitaminokkal, pár jó szóval, videóval segítem. Egy elmaradt koncert helyett online hoztuk össze, hogy én itthon énekeltem, a partnerem, Balázs János meg Óbudán zongorázott. Amit meg lehet tenni itthonról, azt megpróbálom – ez a dolga egy közszereplőnek, ez hozzátartozik az ember hivatásához. Erdélyben júniusban lenne a következő fellépésem, egy Székelyföldön tavaly indított fesztiválon. Remélem, ez nem fog elmaradni. A Csíksomlyói nagydombon pedig a nyár közepén lenne egy Bánk Bán-előadás, arra is felkértek.

Borítókép: Miklósa Erika a Család-barát című műsor felvételén az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának stúdiójában 2015. november 10-én

Ezek is érdekelhetik