Bono az amerikai államkasszát is megcsapolja

Legutóbbi washingtoni koncertjén Bono egyszer csak elkiáltotta magát a színpadon: "Kérek egy szép tejutat!" Erre a több ezer fiatal néző engedelmesen előhúzta zsebéből a mobilját, és valóságos fényjátékot rendezett a telefonok kivilágított képernyőjével a stadion elsötétített nézőterén. Amikor az énekes konstatálta, hogy a hallgatóság veszi a lapot, újból lekiáltott a színpadról: "Akkor most hívjon fel mindenki egy kongresszusi képviselőt, és mondja meg neki, hogy nagyobb támogatást szeretne Afrikának!" A harmadik kérés úgy szólt, hogy egy sms elküldésével csatlakozzanak az énekes által alapított "One" nevű szegénységellenes mozgalomhoz.

A One egyfajta lobbiszervezet, amelyik a gazdag országok kormányait próbálja rávenni a minél nagyobb adakozásra. Miközben az angolok a jótékonysági koncerteken elhangzó biztatás hatására ma már képeslapok és telefonhívások ezreivel bombázzák parlamenti képviselőiket, hogy adjanak többet az afrikai szegények javára, az Egyesült Államok eddig nem nagyon jeleskedett e téren. 2003-as adatok szerint Nagy-Britannia például hazai össztermékének 0,34 százalékát fordította a szegényebb országok megsegítésére, az USA mindössze a 0,15 százalékát. Ráadásul Amerika a segélyei túlnyomó részét Izraelnek és Egyiptomnak juttatta, amelyek - különösen Izrael - egyáltalán nem tartoznak a legrászorultabbak közé. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az USA-ban számos magánszemély, mint például Bill Gates, és egyházi szervezet gálánsan zsebbe nyúl időnként, hogy adjon a szegényebb népeknek, de Bono éppen azt szeretné elérni, hogy a közösségi kasszák is megnyíljanak.

Washingtoni koncertje előtt sikerült magát Bush elnököt is rávennie egy hosszabb beszélgetésre. A One regisztrált tagjainak névsora - azoké, akik sms-ben elküldték a címüket a mozgalom központjába - 2004 májusa óta 1,6 millióra nőtt, de négymilliónál is többen vannak azok, akik tagsági díj befizetésével csatlakoztak. Az idén júliusban rendezett angliai G8 találkozó előtt a One tagjai félmillió e-mail-lel bombázták a washingtoni Fehér Házat, hogy az amerikai államkassza adjon több pénzt az afrikaiaknak, segítse jobban az AIDS gyógyítását, hogy fordítson kevesebbet a hazai mezőgazdaság támogatására. A mozgalom, úgy tűnik, azért is népszerű, mert a hagyományos adománygyűjtéssel ellentétben itt föl sem merülhet, hogy a szervezők esetleg elsíbolják az adomány egy részét, hiszen a résztvevők általában nem pénzt adnak, hanem filléres sms-ekkel vagy e-mail-ekkel járulnak hozzá az ügy sikeréhez.