Árfigyelőben

Barta Zsolt

Csak 0,4 százalékkal nőttek az árak augusztushoz képest szeptemberben. A hír biztató, mert tavaly ilyenkor ugyanez a szám 4 százalék volt. Azaz gyomrost kapott az infláció, és az év végére beeshet 10 százalék alá. Jelenleg 12,1 százalékos a pénzromlás éves mértéke, írta a Központi Statisztikai Hivatal. 

Ez sem kevés, de tavaly ilyenkor riadtan figyeltük, hogy a bolti eladók kezében szinte reggeltől estig csattogott az árazó gép. Mondták is nekem a sarki boltban dolgozó hölgyek, hogy nem érdemes megjegyezni az árakat, mert éjszaka jön az utasítás, és ők újabb és nagyobb számokat nyomatnak az árukra. Hogy miért szaladtak el az árak, azt hagyjuk a politológusokra és a közgazdászokra. Azon viszont el kell gondolkoznunk, hogyan tudjuk a negatív hatásokat mérsékelni a pénztárcánk érdekében. Az árfigyelő internetes rendszer az egyik eszköz, amelyet a kormány vezetett be az infláció csökkentése érdekében. Ez több kategóriában pásztázza az élelmiszereket – sajt, tojás, kenyér, tej, gyümölcs, zöldség stb. – és jó kiindulási pontot ad ahhoz, hogy ez alapján eldöntsük, melyik boltban mit vásároljunk meg. Ennek a rendszernek van egy gyengesége: csak a nyugati kiskereskedelmi láncok ajánlatait mutatja be. 

Aki kitalálta a rendszert, bár a jó szándék vezette, még sem állt a helyzet magaslatán. Az árfigyelő honlapjáról a magyar kiskereskedelmi boltok hálózatai úgy hiányoznak, mint egy korty víz a sivatag közepén a szomjas embernek. Ez, így a nyugati tulajdonosi körrel bíró boltrendszereknek csinált hatalmas reklámot. Így aztán, aki csak teheti nem a hazai bolthálózatokba viszi a pénzét, hanem a külhoni tulajdonosok nyereségét szaporítja. Már csak azért is, mert az utóbbiak árait mutatja be az árfigyelő.