Mennyit ér a kunsági szőlő?

Itt a szüret, újra előkerült a szőlőtermesztők problémája. Alacsony felvásárlási áraktól tartanak a termelők. Jogosan. A statisztikai hivatal jelentése alapján csökkent a borfogyasztás idehaza. Ez pedig kihat az idei szőlőárakra is. A fogyasztói kosárban – amelyben a cipőtől az elektromos áramon át a sörig bezárólag sok minden benne van – úgy tűnik, hogy a bor fogyasztása 15 százalékkal csökkent a számok alapján. Bár az összes, a gyártást befolyásoló költség nőtt, a termék árában ezt a pincészetek nem tudták a kereskedőkkel szemben teljes mértékben érvényesíteni. Ráadásul a magyar bor nemzetközi presztízse sem túl fényes. Tavaly például 938 ezer hektónyi bort exportáltunk, és ezért összesen 34,7 milliárd forintot kaptunk. Egy liter borért alig 400 forint jött ki átlagosan. Ebben természetesen benne vannak az üveges, magas minőségű termékek, viszonylag jó áron, illetve a nagy mennyiségben exportált lédigborok is. 
Két éve, a Márton-napi rendezvényen Soltvadkerten előadó államtitkár is elmondta, hogy a hazai borok külhoni megítélése az árak alapján nem túl fényes. A polcokon is alulra kerülnek a termékeink. Részben ez az alacsony elismertség is visszahat a magyar árakra, ez pedig a szőlőfelvásárlási összegekre is. A helyzet ma az, hogy a pincészetek az általuk értékesített termékek árából számolják ki a felvásárolt szőlő árát. Azt adják oda a gazdáknak. A szőlőtermesztők ezzel szemben a termelés során keletkezett költségeket kívánják érvényesíteni. Illetve legalább annyi hasznot is összehozni, amennyiért érdemes kimenni az ültetvényekre. A kérdés, hogy a pincészetek és a termelők hol találják meg a közös nevezőt, ugyanis ott alakul ki a szőlő felvásárlási ára, ami ezekben a napokban dől el.