Jégkrém

A minap feleségemmel nagyon megkívántuk a jégkrémet. Rendszerint fagyizunk, mert az hangulatosabb. Gombócoktól púpos tölcsérrel a kézben andalogni az utcán jó érzés a nyári melegben. És a fagyi esetén gombóconként külön ízeket is élvezhetünk, míg a jégkrém egy ízt kínál elejétől a végéig, nem tud olyan változatos lenni, mint a fagylalt. 

Persze idén nem sokszor nyaltunk, mert a gombóconkénti 500 forintos ár kifizetésekor mindannyiszor konzumidiótának éreztem magam, egy olyan baleknak, akit alaposan átvertek. Mivel van néhány jégkrémfajta, amit kedvelünk, így betértünk az egyik − nem diszkont − szupermarketbe és felkészültünk a vadászatra. Annak ellenére a jobbféle jégkrémek közül válogattunk, hogy emlékeztem, tavaly 600-700 forint körül volt az áruk. Amikor kiválasztottuk a vágyott jeges finomságot − egy fegyver nevét viselőt és egy lila tehenest −, még nem tudtam, hogy két, egymást követő sokkhatás előtt állok. 

Vásárlás előtt azért megnéztük az árjelző címkét, hogy mégis mire számítsunk. Keresgéltük a hűtő oldalán, de csak 950 és 1000 forint közötti összegeket láttunk. Bizonyára nem írták fel − gondoltam, de tüzetes kutatás után szembesültünk a lesújtó igazsággal: a kezünkben tartott termékek ára csaknem 1000 forint lett egy év leforgása alatt. Ez több mint 25, de inkább 30 százalékos drágulás. Mintha a fogam húzták volna, de kifizettem a horrorárat is, mert rákészültünk. Amikor kibontottuk, akkor csapott arcul másodszor a magyar valóság: amennyit drágultak, annyival mentek össze a jégkrémek. Persze a csomagolás ugyanakkora volt, mint tavaly, és levegővel teli, nehogy gyanakodjon a palira vett vesztes fogyasztó.

Jó kis marketinges trükk. Nem elég az árak őrületes emelkedése, adjunk kevesebbet is a több pénzért. Hát, elküldeném a két cég marketingeseit a „márkahűség kialakítása” című kurzusra, mert úgy tűnik kútfőből ez nem megy nekik. Ugyanis megfogadtam: mivel kétszeresen is átejtettek, többé nem veszek a termékeikből. Közben szomorúan konstatáltam valahányszor ránéztem a töpörödött jégkrémekre, hogy a pénzünk romlásával, nemcsak a jégkrémeink mennek össze, hanem az életünk is.