Igyunk vagy, ne igyunk

Nincs olyan alkoholmennyiség, ami biztonsággal fogyasztható. Bár a mérsékelt fogyasztás esetleg megvéd a szívbetegségektől, viszont emeli a más betegségek kockázatát – olvasható egy nemrégiben közzétett tanulmányban. 

Mindenki által ismert tény, hogy az  alkohol hatása rövid távon látványos, néhány pohárka elfogyasztása után az ember „hangulatba jön”, bizonytalan lesz a járása, és a beszéddel is meggyűlik a baja, memóriazavarról már nem is beszélve. A hatás elmúltával minden visszazökken a rendes kerékvágásba, mint ha, mi sem történt volna. Jó néhányan vannak közöttünk olyanok, akik még büszkék is arra, hogy milyen jól felöntött a garatra. 

Ismerősöm nem igazán foglalkozik az alkohol egészségre gyakorolt pozitív, illetve negatív hatásaival, állítása szerint nincs ebben semmi kivetnivaló. Bizton állítja, hogy a sör jót tesz a veseműködésnek, a bor segíthet a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, az epekő, a diabétesz és a demencia megelőzésében, valamint élénkíti az anyagcserét, a tömény szesz pedig megöli a bacilusokat.

Sajnos hazánkban nagyon sokan vannak, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Minden 15 évnél idősebb személyre 11,1 liter elfogyasztott tiszta szesz jut évente, ami száz palack bornak felel meg. Az alkoholbetegek száma megközelítőleg nyolcszázezer és egymillió közé tehető. Tehát a felnőtt lakosság 15 százaléka rendszeresen iszik, a nők és férfiak jó néhány százaléka egyaránt. A fiatalok sem szeretnének lemaradni, hiszen minden harmadik középiskolás fiatal rendszeresen fogyaszt alkoholt, leginkább töményet. 

A szakemberek tisztában vannak az emberi gyarlósággal, így nem javasolják a teljes absztinenciát. Ehelyett azt ajánlják, se a férfiak, se a nők ne igyanak többet heti 14 egységnyi alkoholnál.