Negyedórás szinten túl

Magyarországon ma közel 900 olyan település van, ahová a mentők az állomásról indulva biztosan nem érkeznek meg 15 percen belül. Ez derül ki az Esri Magyarország gyűjtéséből. A térinformatikai cég által készített térkép alapján a teljes magyar lakosság 14 százalék  lakik negyedóránál távolabb mentőállomástól. A vs.hu által citált számítások szerint a 898 érintett településen összesen 743 ezren laknak. A cég adataiból az is kiderül, hogy 618 ezer munkavállaló dolgozik a mentőállomásoktól negyedóránál távolabb, akik után 1804 milliárd forint bért és járulékot fizettek a munkáltatók, melyből legalább 500 milliárd forintot adó és járulék formájában az államnak.

Oláh Attila, a geoinformatikával foglalkozó Esri ügyvezetője a vs.hu hírportálnak azt mondta, a térkép elkészítéséhez a mentőállomások helyét, egy, a közlekedési szabályokat is tartalmazó digitális utcatérképet, valamint egy lakossági demográfiai adatbázist és az Opten cégadatbázisát használták fel.

A mentőállomáson álló mentőautónak a segélyhívástól számított másfél-két perc kell az induláshoz, így alig 13 perce marad a sofőrnek, hogy a baj helyszínére érjen.

„A kiérkezési időbe beleszámoltunk egy percet a segélyhívásra, egyet, amíg a mentő kihajt az állomásról és a csúcsidőben – hétköznap reggel 8-kor – a megkülönböztető jelzések használatával való haladást, figyelembe véve természetesen a KRESZ-szabályokat” – idézte a vs.hu az Esri ügyvezetőjét.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A képrekattintva megnézheti a részletes térképet
[/caption]Az Ersi térképén jól látszik, hogy Bács-Kiskun megyében különösen sok a „fehér folt”. A legjobb helyzetben azok vannak, akik Bácsalmáson, Baján, Dunavecsén, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, vagy Tiszakécskén élnek, ezeken a településeken működik megyénkben mentőállomás. A 11 ezres lélekszámú Lajosmizsén viszont nem számíthatnak az ott élők gyors segítségre, de például a  kerekegyháziak, fülöpházaiak, izsákiak, dunatetétleniek, jakabszállásiak, orgoványiak, bugaciak, bugacpusztaháziak, városföldiek, nyárlőrinciek, szentkirályiak, tiszaalpáriak, bócsaiak, tázláriak, tompaiak,  hercegszántóiak, rémiek, nemesnádudvariak, csávolyiak vagy például a bácsborsódiak is úgy érezhetik, egy örökkévalóság, mire a mentő megérkezik hozzájuk.

A jánoshalmiak és a környéken élők szintén rossz helyzetben vannak ilyen szempontból, ám számukra reménykedésre ad okot, hogy Jánoshalmán a közelmúltban elhelyezték egy új mentőállomás alapkövét, tehát joggal lehet benne bízni, hogy ennek a területnek hamarosan jobb lesz az elérhetősége.

A helyszínre érkezésre vonatkozóan egyébként nincs „normaidő”, nincs nemzetközi követelmény a mentők felé. Ezt már az Országos Mentőszolgálat közölte megkeresésünkre, hozzátéve, hogy az elvárás az, hogy a lehető legkorábban érjen ki a segítség. Az Országos Mentőszolgálat már évtizedek óta használ hatékonyságának mérésére egy saját maga által választott vonatkoztatási rendszert, melynek alapja a 15 percen belüli helyszínre érkezés aránya. Ez az arány sok-sok éve, változatlanul 77-78 százalék.

A mentőszolgálat hangsúlyozta, az Ersi térképe a mentőállomások elhelyezkedését ábrázolja, a riasztás pedig a mentőautók pillanatnyi helyzete alapján történik. Ez azt jelenti, hogy ha a településen nincs mentőállomás, de egy szabad mentőegység éppen a közelben tartózkodik, a beteget percek alatt elérheti. Mindez fordítva is igaz, vagyis ha van a közelben mentőállomás, de a mentőkocsik foglaltak, más betegeket látnak el, a segítség csak távolabbról, hosszabb idő alatt érkezhet.

Korszerűsít a mentőszolgálat
A megvalósulás szakaszában levő mentésfejlesztési projektek (22 új mentőállomás építése, mentőállomások dinamizálása, a mentésirányítás korszerűsítése, stb.) legfontosabb célja éppen a gyorsabb segítségnyújtás, vagyis a fejlett, nyugat-európai országok teljesítményének (90 százalék fölötti 15 percen belüli helyszínre érkezés) elérése. Ugyancsak a gyorsabb helyszínre érkezést szolgálja a meglévő mentőállomásokat dinamizáló programelem, melynek részeként Bácsalmáson és Tiszakécskén a munkálatok már befejeződtek, Baján pedig jelenleg is folyik a korszerűsítési munka.