Meglesték a Föld titkát

Nagy István, Kónya Illés, Kónya Lajos, Kónya Mihály, Kővágó György, Szabó Vince kővágók és Mucsi Mihály darázskő kutató nevét fából faragott „emlékkönyv” őrzi a csólyospálosi temetőnél. Azon a helyen, ahol a túrázók elindulhatnak a Varangykő útvonalon, hogy megismerhessék a Föld történetének egyik különleges képződményét. Világviszonylatban mindössze néhány hasonló kőzettani típusszelvény ismert, de azok megtekintéséhez Kaliforniába, Dél-Ausztráliába, vagy irányba kellene utazni.

A múlt hét végén tartott geotóp nap során, a borús idő ellenére is népes csapat gyülekezett a temetőnél, hogy elinduljanak a felfedező útra. Az egykori kővágók számára ennek az útnak a megtétele nem kirándulást jelentett. Ők naponta végigjárták a dűlőutat a bányáig, ahol rendkívül kemény fizikai munkával termelték ki évszázadokon át az építkezéseknél használt réti mészkövet. Már az Árpád-korban is ismerték a főként alapozásoknál használt „darázskövet”, aminek tájegységenként más-más a népi elnevezése:  pecsmeg/pacsmag, sárkő, gyepkő, mocsárkő, varangykő és cupák névvel is találkozni. Földrajzi nevek is megőrizték az lelőhelyeket, így például Kővágó-ér, Kővágó-semlyék és Kőkút.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] alázs Réka, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi szakreferense mesélt a különleges lelőhelyről
[/caption]Balázs Réka, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi szakreferense – aki Somogyi István termetvédelmi őrrel együtt vezette a geotóp-napi túrát – mesélte, hogy a kőzettani bemutatóhely feltárása idején még találkozott helybéli kővágóval, aki sokat mesélt az 1970-es években megszűnt kőbányászatról. A kővágás nehéz, kézi munkát jelentett, hiszen „egy mintegy 20 kg-os, két végén hegyezett vasrudat „zuhogtatva” repesztették le a közel mázsás tömböket a bányahelyeken.”

– A kővágók alaposan ismerték a határt és a növényi társulásokról is felismerték a lelőhelyeket – sorolta Balázs Réka. Mint kiderült: a darázskőkutatás egyik legjelesebb képviselője, a csólyospálosi születésű tudósember, Mucsi Mihály volt. A szegedi egyetemi oktatónak is köszönhető, hogy országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a csólyospálosi  földtani feltárás területét.
A tanösvény mentén nem csak a földtörténet egyik érdekességét, hanem a pásztorélet néhány jellegzetes építményét is megismerhetik a látogatók.

Szikes tavak, semlyékek helyén bányásztak
Hajdan szikes tó, majd vízjárta szikes laposban alakult ki a csólyospálosi réti mészkő lelőhely. „A kőzettani típusszelvény alján 30 cm vastag, vörös vasfoltos, laza szerkezetű, homokos dolomitos mészkő van. Fölötte 40 cm vastag világosszürke, kemény dolomitos mészkő jelenik meg. A következő rész 8-10 cm vastag sötétszürke, kemény dolomitos mészkő (pecsmeg). Végül a szelvény a 30-40 cm vastag, világosszürke dolomitiszappal fejeződik be.” – olvasható a Talpalatnyi föld - Elveszett emlékeink című kiadványban a csólyospálosi mészkőképződésről.