Hírek

2008.04.25. 14:18

Jégkorong: pénzügyi gondokkal küzdhet a magyar sikersportág

A magyar jégkorong-válogatott hétvégi sikere a sportág többéves hazai fejlődésének köszönhető. A legtöbb sportághoz hasonlóan azonban a jéghoki – illetve a sporthoz kapcsolódó vállalatok - anyagi helyzete sem mondható éppen stabilnak, sőt a közelmúltban megszaporodtak a pénzügyi gondok.

VGO - Jandó Zoltán

A hazai jégkorongsport fejlődéséhez minden bizonnyal jelentősen hozzájárult a megfelelő létesítményi háttér kialakulása. Az elmúlt öt-hat esztendőben – elsősorban a sportág népszerűség-növekedésének köszönhetően - több milliárd forintból épültek jégkorongcsarnokok Magyarországon.

Míg 2002-ben mindössze négy fedett és 13 nyitott pálya volt hazánkban, ma már országszerte összesen 41 létesítményben játszhatnak a jégkorong szerelmesei, s ezek közül több mint egy tucat nemzetközi mérkőzés lebonyolítására is alkalmas. 2002 óta épült többek közt az egymilliárd forintos beruházással megvalósított Népstadion Gyakorló Jégcsarnok, illetve a 2,4 milliárd forintból felhúzott káposztásmegyeri (korábbi AstraZeneca) dupla jégcsarnok, de épültek hasonló létesítmények vidéken – többek közt Miskolcon, Debrecenben és Zalaegerszegen – is.

Ennek ellenére A-csoportos világbajnokságot a jelenlegi létesítményi háttérrel sem tudna rendezni hazánk, ahhoz ugyanis két nagyobb befogadóképességű pályára is szükség lenne, azonban ilyenből egyelőre csak egy van, a budapesti Papp László Sportaréna. A rendezésre már többször is pályázó Magyar Jégkorong-szövetség szerette volna elérni, hogy Székesfehérváron építsenek fel egy expo-csarnokot, ahol egyebek mellett kisebb átalakításokkal jéghoki mérkőzést is rendezhetnek, eddig azonban csak a létesítmény tervei készültek el, a folyamat itt megszakadt. Nem csak a fehérvári csarnok megépítése körül vannak azonban problémák, a már álló sportcsarnokok üzemeltetői is gyakran pénzügyi gondokkal küzdenek – mondta a VGO-nak Kovács Zoltán a hazai jégkorong-szövetség titkára. A létesítmények üzemeltetése az esetek nagy részében eddig sem volt rentábilis, nyereséget csak az egyéb kiegészítő szolgáltatások hoztak.

Az év elejétől azonban tovább romlott a helyzet: a csarnokok rezsiköltségei igencsak megugrottak, ami több millió forintos többletkiadást jelent az üzemeltetőnek, s ezt a vállalatok nem tudják kitermelni. Az árak emelésére ugyanis nem igazán van mód, hiszen ezzel a fogyasztók széles körét – főleg a sportág utánpótlását jelentő fiatalok nagy részét – kizárnák a szolgáltatásból. Nemcsak a csarnok-üzemeltetőknél jelentenek gondot az anyagiak, többlet-forrásokra lesz szüksége a válogatottnak is az A-csoportos részvétel miatt. Kovács Zoltán jelezte: a válogatott felkészülésének költségei az elmúlt években (a divizió I-ben) éves szinten körülbelül 50 millió forint körül alakultak, az elitben való szerepléshez azonban ennek másfél-kétszeresére is szükség lehet. Hozzátette: ennek oka, hogy az A-csoportos világbajnokság az eddigieknél pörgősebb felkészülési programot, más ellenfelekkel kell például felkészülési mérkőzéseket játszani.

Azt, hogy a többletforrást honnan teremti elő a szövetség egyelőre nem tudni, de a sikerek eredményeként a szponzori bevételek is megugorhatnak, s talán állami hozzájárulásra is számíthatnak. Kovács Zoltán elmondta: igyekszenek kiszolgálni a szponzorok igényeit, s részben ezért több nagy érdeklődésre számot tartó eseményt is rendeznek a közeljövőben. Novemberben olimpiai selejtezőt tartanak Budapesten, decemberben Pannon hoki kupát rendeznek jövő tavaszra pedig szeretnék meghívni a finn válogatottat, amellyel a magyar csapat két mérkőzést is játszana.

Ezek is érdekelhetik