Hírek

2008.01.21. 06:08

Saját év a világ legolvasottabb könyvének

A Biblia a hit tárgya és felbecsülhetetlen értékű kulturális kincs. Mindkettővel foglalkozik a Biblia éve.

Farkas Károly – Éber Sándor

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Gyakran kerülnek elő újabb és újabb ritkaságok, és egyre több formában jelenik meg a kereszténység szent könyve
[/caption]Nyugati előzmények után idehaza is megrendezik a Biblia évét, azaz az esztendőt a Szentírás bemutatásának, az irodalmi, művészeti és történelmi összefüggések feltárásának szentelnék. „A Szentírás a 21. században olyan szemléletet kínál fel, amelyre a magyar társadalomnak komoly igénye van, mert a Biblia értékei, erkölcsisége egy értékvesztett világban még hangsúlyosabb” – mondta lapunk kérdésére Burján Tamás, a Magyar Bibliatársulat munkatársa. „A Biblia éve 2008 kezdeményezés terveink szerint néhány központi rendezvényt, valamint számtalan helyi, a gyülekezetekben és más kisközösségekben megvalósuló alkalmat jelent, amelyeken a Biblia kerül a középpontba mint a hit tárgya, és úgy is, mint felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsünk.”

Bibliai legek

2426 nyelvre fordították le részben vagy egészben a Bibliát.

24 millió példányban jelenik meg évente, s további 627 millió példányban szövegének részletei. Csak 1815 és 1975 között 2 milliárd 500 millió példányt nyomtattak.

0,5 négyzetmilliméteres a világ legkisebb, héber bibliája. Az izraeli Technion kutatóintézet tudósai hozták létre, miután egy szilíciumdarabkába vésték az Ószövetség mind a 308428 szavát.

15 perc a bibliaírás rekordja. Az egyesült államokbeli Royal Rangers evangéliumi keresztény cserkészmozgalom táborának 12600 résztvevője rögzítette a szöveget pergamentekercsre.

241 órával a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány egyik protestáns gyülekezetének 300 tagja tartja a folyamatos bibliaolvasás rekordját.

„Rengeteg értékes biblia, nyomtatvány és kézirat rejtőzik az országban – mondta lapunk kérdésére Tímár Gabriella, a budapesti Biblia Világa Múzeum vezetője. – Legutóbb Velencén, egy padláson találtak egy 16 századi Váradi Bibliára, egyik munkatársunk pedig néhány ezer forintért vásárolta meg a gyűjtemény egyik legértékesebb darabját” – mondta a szakértő. A múzeum dísze Károli Gáspár 1590-ben készült eredeti Vizsolyi Bibliája, az első magyar nyelvű teljes fordítás. Az értékes ritkaságot több százezer forintért restauráltatta a múzeum, de több könyv beszerzésére és helyreállítására nincs pénz. Pedig gyakran kerülnek elő újabb és újabb ritkaságok, és egyre több formában jelenik meg a kereszténység szent könyve. A bibliakiadás ugyanis világszerte valóságos reneszánszát éli. Legutóbb Magyarországon elkészült a lovári cigány nyelvű változat, de létezik biblia cowboyoknak és szörfösöknek is, és készül a gördeszkások bibliája is.





Kumráni titok: a tekercsek nem cáfolták a Bibliát

Kumrán 420 méterrel a tengerszint alatt, a büdös és sós Holt-tenger partján fekszik, 12 kilométerre Jeruzsálemtől. Ma csak néhány iszappal bekent és a „vízen” lebegő turistát látni itt, az időszámításunk előtti 2. századtól Jézus koráig azonban népesebb volt: ide vonultak ki az esszénusok, hogy magányban és cölibátusban éljenek. A zsidó csoport összegyűjtötte és le is másolta az akkori szent írások egy részét, köcsögökbe tették és viasszal lezárva barlangokba rejtették a papirusztekercseket.

1947-ben beduin törzsek találták meg az első kumráni írásokat. 1948-ban, az arab–izraeli háború idején a tekercsek egy része a régiségpiacra került, 1954-ben a Wall Street Journalban négyet meg is hirdettek eladásra. Végül egy kutatócsoport igyekezett megfejteni a szövegeket. A keresztény kutatók megerősítést vártak a Jézus-korabeli iratokról az Újszövetség tartalmára, mások attól tartottak, a szöveg cáfolni fogja Jézus történetét, ne adj’ isten, létezését. Az iratok teljes publikálására 1991-ig várni kellett, de végül kiderült: a kumráni tekercsek nem írják át a Bibliát. Az Újszövetséghez nincs közük, Jézust nem említik, tartalmaznak viszont magyarázatokat az Ószövetséghez, és sokat elárulnak a kumráni zsidók életéről.

Ú. M.„Az egyik módszer szerint a kinyomtatandó oldalakat egy fatáblába faragták bele” – mondta lapunknak Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Johannes Gutenberg német ötvösmester fejlesztette ki az 1440-es években a cserélhető ólombetűkkel való nyomtatást. Az 1450-es években már 250 lapot nyomtatott óránként. A nyomtatás előtt csak a leggazdagabb uralkodóknak volt könyvtáruk, Mátyás király pár száz kötete óriási luxusnak számított. A nyomtatással már a gazdag polgárok is megengedhették maguknak, hogy megvásárolhassák a Szentírást. Az egyház kezdetben nem nézte jó szemmel a Biblia elterjedését. A reformáció előfutárai, a valdensek, John Wycliffe vagy Husz János már a XIII. és a XIV. században is nemzeti nyelven akarták terjeszteni a Bibliát. Luther Jánosnak és a reformációnak óriási segítségére volt a könyvnyomtatás.

Pecsuk Ottó forradalmi változásnak nevezte, hogy a francia nyomdász, Robert Estienne az 1540-es években a folyó szöveget versekre osztotta. A Biblia szélesebb körű elterjedése az 1800-as évek elején az angol, német és amerikai missziós mozgalmaknak köszönhető. Ekkor kezdődött meg az olcsó tömeggyártás. Az ipari forradalom idején, Magyarországon pedig a XIX. század végén általánossá vált, hogy a legszegényebb családoknak is volt bibliájuk.

Ma már a legnagyobb kiadók Kínában, Koreában és Brazíliában működnek, mivel itt tudják a legolcsóbban előállítani a könyvet. A mintegy 1700 oldalas könyv kiadása ma is drága, speciális nyomdagépeket, igen vékony papírt igényel, így csak igen nagy mennyiségben éri meg kiadni. A digitális korszakban CD-n, DVD-n és MP3 változatban is kiadták a Szentírást, sőt Ausztriában még SMS-nyelvre is lefordították.

24 millió példányban jelenik meg évente, s további 627 millió példányban szövegének részletei. Csak 1815 és 1975 között 2 milliárd 500 millió példányt nyomtattak.

0,5 négyzetmilliméteres a világ legkisebb, héber bibliája. Az izraeli Technion kutatóintézet tudósai hozták létre, miután egy szilíciumdarabkába vésték az Ószövetség mind a 308428 szavát.

15 perc a bibliaírás rekordja. Az egyesült államokbeli Royal Rangers evangéliumi keresztény cserkészmozgalom táborának 12600 résztvevője rögzítette a szöveget pergamentekercsre.

241 órával a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány egyik protestáns gyülekezetének 300 tagja tartja a folyamatos bibliaolvasás rekordját. Kumráni titok: a tekercsek nem cáfolták a Bibliát Kumrán 420 méterrel a tengerszint alatt, a büdös és sós Holt-tenger partján fekszik, 12 kilométerre Jeruzsálemtől. Ma csak néhány iszappal bekent és a „vízen” lebegő turistát látni itt, az időszámításunk előtti 2. századtól Jézus koráig azonban népesebb volt: ide vonultak ki az esszénusok, hogy magányban és cölibátusban éljenek. A zsidó csoport összegyűjtötte és le is másolta az akkori szent írások egy részét, köcsögökbe tették és viasszal lezárva barlangokba rejtették a papirusztekercseket.

1947-ben beduin törzsek találták meg az első kumráni írásokat. 1948-ban, az arab–izraeli háború idején a tekercsek egy része a régiségpiacra került, 1954-ben a Wall Street Journalban négyet meg is hirdettek eladásra. Végül egy kutatócsoport igyekezett megfejteni a szövegeket. A keresztény kutatók megerősítést vártak a Jézus-korabeli iratokról az Újszövetség tartalmára, mások attól tartottak, a szöveg cáfolni fogja Jézus történetét, ne adj’ isten, létezését. Az iratok teljes publikálására 1991-ig várni kellett, de végül kiderült: a kumráni tekercsek nem írják át a Bibliát. Az Újszövetséghez nincs közük, Jézust nem említik, tartalmaznak viszont magyarázatokat az Ószövetséghez, és sokat elárulnak a kumráni zsidók életéről.

Ú. M. -->

Ezek is érdekelhetik