Hírek

2008.01.09. 18:28

Apad a lakosság vagyona

Noha kis mértékben nőtt a lakosság megtakarítása, a minden eddigi rekordot megdöntő hitelfelvételi szint miatt csökken a háztartások pénzügyi vagyona. Sokan hitelbe menekülnek a megszorítások miatt.

Tóth Marcella – Boda Veronika

Tavaly a harmadik negyedévben nagyobb mértékben nőtt a lakosság tartozása, mint a pénzügyi megtakarítása. Így négy év után 2007-ben fordult elő ismét, hogy két egymás utáni negyedévben csökkent a lakosság nettó pénzügyi vagyona – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikájából. A lakosság nettó pénzügyi vagyona a pénzügyi eszközök és tartozások különbségét jelenti. Az előbbi körbe tartozik például a készpénz, a bankbetétek, az értékpapírok. Míg tartozásoknak számítanak egyebek mellett a felvett hitelek, s a még ki nem fizetett adók és járulékok – magyarázták érdeklődésünkre a Magyar Nemzeti Banknál.

A háztartások pénzügyi vagyona annak ellenére csökken, hogy a 2007. júliusa és szeptembere között 371 milliárd forinttal nőtt a lakosság megtakarítása. A kismértékű növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy egyre népszerűbbek a befektetési jegyek. Megközelítően nettó 200 milliárdért vettek értékpapírokat a magánszemélyek. Ezzel szemben mindössze 13 milliárd forintnyi készpénzt és betétet tudott felhalmozni a lakosság ebben az időszakban.

A pénzügyi vagyon csökkenésének az lehet a magyarázata, hogy a kormány megszorító intézkedései miatt jelentősen romlott a háztartások jövedelmi helyzete. Ezért sokan hitelfelvétellel próbálják fenntartani a megszokott fogyasztási szintet. A harmadik negyedévben minden rekordot megdöntött a lakossági hitelfelvétel 400 milliárd forintos szintje.

Ingatlanban van a vagyon kétharmada

A lakossági vagyon összetételét vizsgálja Vadas Gábor, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályának munkatársa „A magyar háztartások vagyona – legendák és tények” című tanulmányában. A legfrissebb összesített adatok szerint 2006 végén nagyjából 65 ezer milliárd forintra rúgott a lakosság vagyona. Ennek kétharmada lakás formájában testesült meg, összesen 42 ezer milliárd forint értékben. A tanulmányból az is kiderül, hogy az 1996. évi átlagosan 70 ezer forintos négyzetméterenkénti lakásár tíz év alatt 160-165 ezer forintra nőtt.

Ezek is érdekelhetik