Hírek

2005.07.09. 00:00

A beteg és a tb is jobban jár így

Július eleje óta egyszerűbb a kórházaknak az “egynapos sebészetet” megvalósítaniuk. A módszerrel mindenki nyer, óriási kiadások takaríthatók meg.

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="alignleft" width="295"] A műtétek nem lesznek olcsóbbak, de az egynapos sebészettel az operációk előtti és utáni kiadások jó része megspórolható
[/caption]A társadalombiztosítás fekvő- és járóbeteg-kasszáit július 1-jén összenyitották a kormány száz lépés programjának keretében. Ezzel egy nagyon fontos akadály hárult el az egynapos sebészet terjedése elől. Természetesen nem arról van szó, hogy összevonták volna a két tb-kasszát – pontosít Molnár Attila, az Országos Egészségpénztár (OEP) főosztályvezető-helyettese. – Hanem arról, hogy megszűnt egy anyagi ellenérdekeltség, ami miatt korábban az indokoltnál tovább tartották bent a beteget a kórházak, miközben már ambuláns rendelésen is kezelhették volna. A legdrágább ellátási formában, vagyis az aktív fekvőbeteg-szakellátásban kezelt eseteknek mintegy harmada ugyanis más formában is ellátható lenne. Az új finanszírozási rendszer lényege, hogy sokkal egyszerűbbé vált a fekvőbeteg-ellátás keretéből átcsoportosítani – elsősorban az adott intézményen belül vagy a társintézmények között – a járóbeteg-ellátásra. Ez arra ösztönöz, hogy az apróbb műtéti beavatkozásokat ne kórházi ágyat foglalva végezzék el.
Az egynapos sebészeti ellátás lényege az, hogy a beteg a műtét napján kerül kórházba, és onnan 24 órán belül távozik – magyarázza dr. Kovács Attila, az egyik első egynapos sebészetet működtető Europ-Med Kft. ügyvezetője, a Budaörsi Egészségügyi Központ főigazgatója. Az eljárás keretében jelenleg 273 különféle, de meghatározott típusú műtét végezhető el. Fő alkalmazási területei az általános sebészet, proctológia, nőgyógyászati, urológiai, szemészeti, ortopédiai, plasztikai, fül-orr-gégészeti és kézsebészet. A lehetséges beavatkozások listája azonban folyamatosan bővül, és ami régebben elképzelhetetlen volt, mára rutinná vált. Fontos azonban, hogy az egynapos beavatkozás választható, így annak alkalmazására csak az érintett beteg egyértelmű kérésére kerülhet sor.
Angliában és az USA-ban az összes sebészeti beavatkozás 75 százalékát már úgynevezett egynapos sebészeti ambulanciákon végzik. Ausztráliában 55-60, Hollandiában 45, Spanyolországban 30-35 százalékát, de a számok évente emelkednek. Magyarországon ez az arány még csak 1-2 százalék. Ezzel a módszerrel mindenki nyer – állítják szakemberek. A beteg egy fejlett technikával végzett, kis vágást eredményező műtéten esik át, és csak annyi időt tölt távol az otthonától – és a munkahelyétől –, amennyit feltétlenül szükséges. A társadalombiztosítás pedig spórol. Mert igaz ugyan, hogy a beavatkozás költségei ugyanakkorák az egynapos sebészeten is, mint a hagyományos, kórházi műtéteknél, de nem merülnek fel a kórházi tartózkodás kiadásai és a vele járó általános költségek sem. Ez pedig jelentős öszszeg, hiszen – a műtét bonyolultságától függően – az összes költség 60-80 százaléka kapcsolódik a közvetlen beavatkozáshoz. Egynapos sebészetre jelenleg az országban mindössze nyolc intézménynek (elsősorban kórházaknak és néhány rendelőintézetnek) van kétéves – az idén év végéig megújítandó – finanszírozási szerződése az OEP-pel. Az új pályázat kiírása az év második felében várható.
Minden előnye ellenére nem mindenki alkalmas az ilyen műtéti formára. Az egészségügyi és fizikális állapot mellett – kórosan elhízott embereknek pél-dául nem ajánlott a módszer – kötelezően vizsgálandók a következők: van-e a beteg otthonában telefon; a higiénés viszonyai megfelelőek-e; a lakása nincs-e távolabb a kórháztól, mint egy órányi autóút. Továbbá, hogy az elbocsátástól számított első 48 órában megvalósítható-e a folyamatos ügyelet felnőtt hozzátartozóval vagy otthonápolási szolgálattal. Persze vannak kizáró szakmai feltételek is, például a várhatóan 120 percnél hosszabb beavatkozás, vagy a transzfúzió (vérátömlesztés) igénye.

Ezek is érdekelhetik