Szobrot állítanak Nagyidai Sztojka Ferenc költőnek Kalocsán

Az előterjesztés tárgyalásakor Bagó Zoltán képviselő azt kérdezte Sztojka Istvántól, miért éppen a Coop Áruházzal szembeni terület lett az elsődlegesen választott helyszín. Sztojka István elmondta: mindenképpen a városközpontban gondolkodtak, hogy a hely is rangot adjon a költő, író, műfordító emlékének. Így esett a választás az áruházzal szembeni, jelenleg elhanyagolt állapotban lévő, nem működő szökőkút helyére. A művészi alkotást, a kőből és bronzból készülő szobrot egy cigány származású szobrászművész készíti. A művész a tervezett helyszínt már megtekintette és bejárta, erről a műszaki osztály vezetőjével is egyeztetett.

Vincze András képviselő aziránt érdeklődött, hogy Nagyidai Sztojka Ferenc hogyan kötődik Kalocsához. Az elnök válaszában kifejtette, hogy Nagyidai Sztojka Ferenc ugyan uszódi születésű volt, ott méltóképpen ápolják az emlékét, a műveit viszont a kalocsai nyomdában nyomtatták ki. A Bedi Gyulával, Uszód község polgármesterével történt egyeztetéskor a településvezető azt szerette volna, ha a szobrot Uszódon állítják fel, de a jelenlegi helyszínen – Kalocsa járási székhely volta miatt –, az alkotást a vidékiek által is sűrűn látogatott piac főbejárat közelében többen szemlélhetik meg.

Pécsi Vivien, a Kulturális és Szociális Bizottság elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a szobor felállítását, és annak tervezett, Coop Áruházzal szembeni helyszínét a bizottság támogatja. Ott személyes véleménye szerint is jó helyre kerül az alkotás. A szökőkút egyébként sincs megfelelő állapotban, nem tölti be funkcióját. A szobor a szökőkútnál jóval dekoratívabb eleme lesz a Búzapiac térnek.

A napirend zárása a testület jelen lévő tagjainak egyöntetű támogató szavazásával zárult. 

A költő élete és munkássága

Nagyidai Sztojka Ferenc (Fardi) (1855-1929) roma származású magyar szótárkészítő, költő, műfordító, aki sátoros cigány családból származott. Apja Sztojka József, anyja Kozák Borbála volt. Apai ágon egy nagyvajda, Sztojka Pál, utódának számított. A szülők 1849-ben hagytak fel a vándorlással és Uszódon telepedtek le. Fiuk, Fardi, akkoriban ritkaság számba menő módon, középiskolát végzett. A későbbi szótárkészítő, 1875-től járt katonaiskolába és honvédségi altisztté is avanzsált. Bosznia okkupációja idején harmadéves altiszt volt és a 38. gyalogezredben szolgált. A hadjárat alatt a gradasaczi hírlapok közölték első verseit, később pedig a Fővárosi Lapok is publikálta szépirodalmi műveit. Fardi a cigány anyanyelvén kívül még további nyolc nyelven beszélt. 

A roma nyelvész jó kapcsolatokat ápolt József nádor fiával, Habsburg József főherceggel. A magas rangú arisztokrata, mint a honvédség főparancsnoka, támogatta Fardit  – a katonaságtól való szabadságolásban – abból a célból, hogy elkészíthesse azt a cigány-magyar szótárt, amelyet aztán a főrangú úr támogatásával Ő császári és magyar királyi fensége József főherczeg magyar és czigány nyelv gyök-szótára, Romané álává címmel adtak ki. A nyelvészeti munka először 1866-ban jelent meg 600 példányban Kalocsán, aztán pedig Pakson, 1890-ben.  

A roma nyelvész sorsának későbbi alakulásáról még annyi tudható, hogy 1899. március 22-én, 44 évesen, a tőle 14 évvel fiatalabb, mezőgyáni, Lakatos Máriát vette feleségül, aki lókereskedő és rézműves cigány családból származott.