A kecskeméti keramikus művésszel megtapasztalhatjuk az alkotás örömét

Lőrincz Luca műhelyébe lépve az általa elkészített alkotások között először nehezen hittem el, hogy abból a kis darab agyagból amit elém tettek, nekem is sikerül majd készíteni valami szép és egyben hasznos tárgyat. Aztán ez az érzés fokozatosan változott, ugyanis perceken belül egy kézzel fogható tárgy született a kezeim között. Persze a keramikus instrukciói sokat segítettek, azonban a művész nagyon figyelt arra is, hogy a tanácsaival támogasson, de közben lehetőséget adott a kibontakozásra is.

Miközben az ujjainkkal formáltuk az agyagot, jutott idő a beszélgetésre is. Megismertem a művészt, aki nagy odaadással és alázattal beszélt a szakmájáról.

A keramikus az anyatejjel szívta magába az agyag megmunkálásának szeretetét

Mint mondta, szinte beleszületett a képzőművészetbe. Szülei ugyanis szintén művészek. Édesapja grafikus, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió egyik alapító tagja, akit éppen a rajzolás, a munka hozott a városba. Édesanyja fazekasmester, akitől Luca szinte az anyatejjel szívta magába az agyag megmunkálásának szeretetét.

Az anyukám annak idején nagyon sok szakkört tartott a kecskeméti ifjúságnak, melyekre mindig nagyon sok érdeklődő jött – mesélte büszkén a keramikus. Mint mondta, gyermekkorában folyton nyüzsgés vette őt körül. Édesanyjához reggeltől estig jöttek azok a gyerekek, akiket érdekelt a kézműveskedés és a képzőművészet. Ezeken az alkalmakon ő is szívesen vett részt, és szinte észrevétlenül sajátította el későbbi szakmájának az alapjait.

Saját babaházat készített kislánykén

Érdekes, hogy Luca már gyermekkorában is készített magának saját babaházat, melyben az apró bútoroktól kezdve a szereplő figurákon át, az állatokig minden megtalálható volt. Mint mondta, a barátai a csodájára jártak ennek a különleges alkotásnak, s bár a többieknek menő műanyag babaházuk volt, mindenki az övével szeretett volna folyton játszani. Luca is büszke volt a munkájára és előszeretettel babázott a társaival a különleges figurákkal.

Angliai kitérő után, Kecskeméten valósította meg önmagát

Az Iparművészeti Egyetemen végzett tanulmányi után Luca Angliában próbált szerencsét, de nem sokáig bírta alkotás nélkül, s bevallotta, hogy a honvágy is közrejátszott abban, hogy hazatért. Itthon, Kecskeméten teljesen átadta magát a művészetnek. Jelenleg Luca Kerámia Műhelye néven vezeti a saját vállalkozását. Általában épületkerámiákat, azaz többek között címereket, párkányzatokat, feliratokat készítek – magyarázta a művész.

Emellett workshopokat is szervez, melyeken családok, párok, gyerekek és felnőttek is kerámiáznak. Az egyik érdekessége ezeknek az alkalmaknak az, hogy innen senki sem megy el üres kézzel. Legalábbis az agyagból elkészített tárgyak kiégetését követően mindenki hazaviheti a saját maga által elkészített alkotást, melyet csodálhat és használhat is a mindennapokban.

Bodobács, mint kedvenc motívum

Luca jelenleg gőzerővel készül az egyik festőművész barátnőjével közösen megálmodott kiállításának a márciusi megnyitójára. A tárlat tematikája – a természet közelsége, a születés misztériuma, az anyaság megélése – közel áll hozzá, ezért van az, hogy a témában folyamatosan újabb és újabb ötletei támadnak. Minden munkám a teremtésről szól és az érzelmek megjelenítése is mindig megmutatkozik az alkotásaimban - tette hozzá.

Az egyik kedvenc motívuma, a bodobács és mint mondta, nemcsak a különleges kinézetük miatt, szereti őket, hanem azért is, mert a kis rovarok világa szerinte magával ragadó. Luca elárulta, hogy egy kis kutatás és olvasás után rájött arra, hogy ezek a kis állatkák is működtetnek óvodát, vagyis egymás csemetéire vigyáznak. Ez pedig szimpatikussá tette számára a mások által sokszor utálatosnak tartott bogarakat. Ezzel Luca meg is fogalmazta azt hiszem a művészet lényegét: meglátni valamiben a szépet, ábrázolni és mások számára is szerethetővé tenni.

Az agyag megmunkálása erős érzelmeket szabadít fel

Visszatérve az agyaghoz a művész elmesélte, hogy régen ott volt honos a fazekasság, ahol jó minőségű agyagot találtak, mára viszont ez megváltozott, sőt már mesterségesen is elő tudnak állítani jól megmunkálható nyersanyagot. Az agyag megmunkálása közben hihetetlen érzelmek szabadulnak fel az emberben – mondta Luca, majd hozzátette, hogy ez egy nagyon érdekes alapanyag, melyben megtalálható a következő négy elem: a föld, a víz, a levegő és a tűz.

Mint mondta, a kerámiák elkészítése során magát a földet használjuk a víz által tudjuk formálni és képlékennyé tenni az alapanyagot, a levegő az ami megszárítja azt, végül pedig a tűzben nyeri el véső formáját az alkotás. Amikor korongozom, akkor teljesen ki tudok kapcsolni, talán a meditációhoz tudnám hasonlítani ezt az érzést – magyarázta a művész.

Ha én nem is meditációként éltem meg a közös alkotást, de nagyon élveztem. Kiderült, hogy kis segítséggel bárki tud tányért, sőt sütőtálat is készíteni. Csupán akarat kell hozzá. Azonban nem árt felkészülni, ugyanis aki egyszer ráérez az alkotás örömére, az valószínűleg „beleragad az agyagozásba”.