A Petőfi-kultusz elmúlt másfél évszázados történetét mutatja be a könyv

Minden magyarnak egyszer el kell zarándokolnia Kiskőrösre, hogy fejet hajtson Petőfi Sándor szülőhelyén. Ezt Domonyi László polgármester mondta március 15-i ünnepi beszédében. Mint ismert, országos ünnepséget tartottak a szülőház előtt, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. 

A pénteki könyvismertetőn résztvevő városi elöljáró méltatta a könyv jelentőségét. A kötet ugyanis jól összefoglalja a településen az utóbbi másfél száz évben kialakult kultuszt. Megjegyezte az ünnepséggel, a könyvismertetővel az utódok továbbírják ennek a történetét. Szabados Anna megbízott könyvtárigazgató moderálta a rendezvényt, míg Krámer Iván történész, gyűjtő, a könyv szerkesztője kerekasztal beszélgetés keretében a szerzőkkel mutatta be a könyvet. 

A  kötet kemény fedelű borítóján Morelli Gusztáv 1872-es fametszete Petőfi Sándor szülőházát ábrázolja. A címképen az első köztéri Petőfi-szobor látható, amelyet 1862-ben állítottak és a szülőház kertjében áll. Az előszót Krámer Iván jegyzi, aki hatalmas Kossuth- és Petőfi-relikviagyűjteménnyel rendelkezik Kiskőrösön. Végig veszi a Petőfi-kultusz történetét, kitér arra, hogy Kiskőrös szerepe különleges ezen a téren. Megemlíti, hogy Kispálné dr. Lucza Ilona múzeumigazgató dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténésszel együtt nyitotta meg a több mint 20 évig látogatható kiállítást, ezt tavaly váltotta fel egy új, amely a III. évezred követelményeinek a színvonalán mutatja be a költő életútját a költeményein keresztül.

A hely különlegességét adja az a Petőfi Műfordítói Szoborpark, amely összeköti a szülőházat a múzeummal. Ennek történetét már dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója jegyzi. Az elmúlt csaknem négy évtized során 18 költő, műfordító portréja talált méltó helyet ebben a különleges parkban. Az igazgatónő elárulta, hogy hamarosan Choli Daróczi József roma műfordító szobrával gyarapodik a park. 

A könyv következő fejezetét Fodor Tamás középiskolai tanár jegyzi, Ő Huzavonák Petőfi Sándor szülőháza címmel tárta fel a ma is álló, méltón karbantartott kis ház történetét. A költő halála után alig két évtizeddel az utódok érezték, hogy meg kell menteni a nádfedeles házat, ennek történetét dolgozta fel a pedagógus. 

Lupták György nyugalmazott evangélikus esperes a Petőfi-anyakönyvről tett közzé érdekes írást. Az alábbi megjegyzés olvasható a szerzőtől: egy fontos adat hiányzik az anyakönyvből, ez pedig a születési hely megnevezése. Az anyakönyveket átnézve viszont az derül ki, hogy a XIX. században sehol sem jelölik a születési helyet. Ennek az volt az oka, hogy minden gyerek otthon, a családi ház tiszta szobájában született egy bába segítségével. Petőfi születésénél egy lelkészözvegy, Leschka Istvánné, Lautschek Rebeka volt a bába. Ott, ahol jegyzik a születési helyet, azok a csecsemők a környékbeli falvakban születtek, hangsúlyozta Lupták György. 

Turán István helytörténész öt írással gazdagította a színvonalas kötetet. Írt Petőfi Sándor első köztéri szobráról, amelyet 13 évvel a halála után állítottak fel. Egy másik fejezetben arról értekezik, hogy a segesvári Petőfi-szoborért küzdelmet folytattak a kiskőrösiek. A jelenlegi Petőfi-szoborról is olvashatunk, illetve az 1948-as centenáriumi év kiskőrösi nyitányáról is található egy érdekes írást a történész tollából. A rendezvény végén minden érdeklődő térítésmentesen kapott egy-egy könyvet, amely méltó módon ápolja a 200 éve született Petőfi Sándor életművét, és a halála után kialakult kultuszt.