A „falu költőjének” fontos a népies, falusi hang

Virágh József első versét barátai unszolására írta meg. A rögtönzött vetélkedőben ugyan alul maradt, ám a kudarc nem szegte kedvét.

– Komolyabban verselni kamaszkoromban kezdtem, de nem ezért, hanem inkább kitalált történeteim miatt kedveltek kollégistatársaim. Emellett a rímfaragásra is jutott idő, főleg, hogy jöttek a lányok, a szerelem. Megpróbáltam az érzéseimet megfelelő formába önteni. Verseimnek híre ment az iskolában. Munkáimra osztályfőnököm, Vámos Károly figyelt fel, általa kerültek dr. Szekér Endréhez, aki később a Forrás főszerkesztő-helyettese lett – emlékezett vissza Virágh József.

A fiatal költőpalánta főiskolásként már rendszeresen publikált a Forrás, illetve a Tiszatáj című lapokban.

– Tanulmányaim befejezését követően még szorosabbá vált a kapcsolat a kecskeméti művészeti és tudományos folyóirattal, több alkalommal képviseltem a Forrást irodalmi esteken. Egyszer csak minden megszakadt. Hiába küldtem be a verseimet, nem kerültek be a lapba. A változás egybe­esett a főszerkesztőváltással. Hatvani Dániellel, a lap újdonsült vezetőjével Orgoványon futottunk össze, ekkor tisztázódott a félreértés, munkáim ugyanis nem jutottak el hozzá. Nekünk a népies, falusi hang olyan fontos, mint másnak egy falat kenyér – adta vissza hitem a lapvezér. Lezsák Sándorral és Hideg Antallal, illetve Szilágyi Zoltánnal a Szavak piacán antológia szervezése közben jöttem össze. A kötetben tizenöt versem kapott helyet – idézte fel irodalmi pályájának kezdetét Virágh József.

Az antológia megjelenése után a Kozmosz kiadó kereste meg Virágh Józsefet, hogy önálló kötetbe rendeznék verseit.

– Az ajánlat rendkívül megtisztelő volt számomra, ám ekkor még nem volt elegendő versem. Mikor összegyűlt egy kötetre való belőlük, már nem volt mecénás, sem pedig kiadó. Első és ez idáig egyetlen kötetem 2015-ben jelent meg a lakiteleki Antológia Kiadó gondozásában. A Hamlet Orgoványon lényegében egy lírai önéletrajz. A gyorsan múló idő késztetett erre az összegzésre. Nem valószínű, hogy én már sokat fogok írni, ám most mégis kedvet érzek egy gyerekversekből álló kiadvány összeállításához – fogalmazott Orgovány poétája.

Virágh József a rímfaragás mellett hosszabb-rövidebb színpadi műveket is papírra vetett.

– A kezdetekben osztályoknak írtam húsz-huszonöt perces egyfelvonásosokat, melyeket iskolai ünnepségek alkalmával adtak elő. Ezek annyira népszerűnek bizonyultak, hogy a kollégáim arra kértek, a felnőtteknek is írjak darabokat. Az első ilyen munkám a Dzsungel könyvének átdolgozása volt, melyet sok más, a Párizsban szép a nyár, A betyárok kincse, avagy a garabonciás, a Szelistyei asszonyok, A király új ruhája, Kossuth Orgoványon követett. A darabokat a helyi színjátszók mutatták be az Orgoványi Kulturális Egyesület égisze alatt helyben, illetve a környező településeken. Az előadásaink ingyenesek voltak, de a becsületkasszába befizetett összeg egyesületünk vagyonát gyarapította. Legutolsó munkám a Sokk terápia című komédia volt. A karaktereket a helyi színjátszó csoport szereplőire írtam, hogy a falusi figurákat hitelesen tudják életre kelteni – emelte ki Virágh József.

Öcsi bácsi tele van tervekkel

A darabok megírása végül ahhoz vezetett, hogy felhagytam a verseléssel. Környezetem azonban folyamatosan arra ösztökél, hogy folytassam, hiszen biztosan sok minden lehet még a tarsolyomban. Jelenleg azt fontolgatom, hogy átírom a Betyárok kincse című komédiámat – tette hozzá Virágh József.