Emléknappal tisztelegtek Holló László előtt Kiskunfélegyházán

Az emléknapon elsőként a festőművész egykori iskolájában, a Móra Ferenc Gimnáziumban tartottak megemlékezést, majd Petőfi-téri szobránál és szülőházánál koszorúztak tisztelői. Az esemény a Hattyúházban Komiszár János kiállításával zárult. A debreceni festőművész, Komiszár János kiállításával tisztelegtek a huszadik századi magyar festészet legeredetibb és legmagyarabb művésze, Holló László előtt születésnapján a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.

A félegyházi és debreceni közönséget Rosta Ferenc alpolgármester köszöntötte. Felidézte: már három éve annak, hogy ezen a napon Kiskunfélegyháza átvette Holló László kultuszának ápolását Debrecentől. Pontosabban a nagy festő kivételes tisztelőjétől, Dr. Ujváry Zoltán professzortól, s megalakult a Félegyházi Holló Kuratórium, amely szinte változatlan formában viszi tovább a magyar Rembrandt tiszteletét.

– Három településhez kötődik napjaink Holló László iránt érzett kultusza. A születés és az önfeledt fiatalság minden iránt érzékeny lelkülete Kiskunfélegyházához és környékéhez köti. Itt szívta magába azokat a hatásokat, amelyek a későbbiekben meghatározták festészetét. Innen vitte izzó szeretetét a parasztok és az Alföld iránt. Itt kapta meg a Kalmárné féle ösztöndíjat, amely révén négy éven át tanulmányozhatta a nyugat-európai művészetet. Festészete Debrecenben teljesedett ki, ahol több mint hatvan évig alkotott. Ugyanakkor a csend és a nyugalom szigete, a feltöltődés helye Tiszadada volt számára – ismertette Rosta Ferenc.

Ezt követően Korompainé Mocsnik Marianna etnográfus mutatta be Komiszár János. Magyar Arany Érdemkereszttel, Csokonai-díjjal és Holló László-díjjal kitüntetett festőművészt és méltatta a Mestereim nyomdokain és Máskép – Másképp című tárlatát. Úgy fogalmazott, hogy Komiszár János nem csak festő és grafikus, hanem kiváló művészeti író, művészetpártoló ember is. Ezt bizonyítja az is, hogy 2012-ben egy kötetet jelentetett meg a Holló-díjasokról, melynek előszavában az olasz író, Luigi Guarnieri gondolatát idézte: „Az ember a művészet segítségével próbálja birtokba venni a világot és önmagát, a kép által, amelyet alkot róla.”

– Ezen a kiállításon Komiszár János szemével, gondolataival, érzéseivel ismerkedhetünk meg, rajta keresztül nyílik meg számunkra a világ egy picinyke szelete, mindemellett sokszínű művészeti tevékenységébe is bepillanthatunk – jegyezte meg Korompainé, aki a festőművész ars poeticáját is ismertette:

– Kétfajta világom van, s ezek bennem élnek. Egyrészről a természet valós formáinak szeretete, másrészről az elvont formák vonzása, amik élményeimmel keveredve egy szimbolikus-absztrakt egységgé állnak össze. Festészetem ennek megfelelően archaikus és modern. Az elsőt tanultam a mestereimtől, a második jött magától, kialakult. Jól megvannak egymással bennem.”