A Ráday Múzeumban mutatják be a Muraközy-hagyatékot

1973 májusában döntött úgy a Muraközy család, hogy Kecskemét városá­nak adományozza az 1892-ben elhunyt neves ős több mint harminc festményét, grafikáját, valamint jó néhány személyes tárgyát, bútorát és egyéb relikviákat. Egy ideig a Katona József Emlékházban voltak, de dohosodott a hagyatéknak helyet adó szoba, így aztán átkerült a gyűjtemény a Cifrapalotába. A Katona József Múzeum itt 2005-ben állandó kiállítást rendezett be a festményekből, de ezt 2014-ben elbontották egy másik tárlat miatt, és úgy tűnt, helyhiány miatt nem is lesz lehetőség a Muraközy-művek újbóli bemutatására.

A művész családja méltó kiállítóhelyet kért a várostól, az önkormányzat pedig folyamatosan kereste is ezt. Végül 2018-ban Hörcsök Imre, a Fidesz-­KDNP önkormányzati képviselője felvetette, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeumában kaphatna helyet a Muraközy-hagyaték, először időszaki, majd állandó kiállítás formájában. Az időszaki tárlat június végén A kulcsra zárt szoba titka címmel meg is nyílt a református ókollégium egyik felújított termében. Előtte a Katona József Múzeum és a Ráday Múzeum – természetesen az önkormányzat hozzájárulásával – műtárgykölcsönzési szerződést kötött egymással, amely december 31-én jár le.

A novemberi közgyűlésen ismét szóba került a téma. Mák Kornél alpolgármester előterjesztésében arra tett javaslatot, hogy az önkormányzat és a Ráday Múzeum kössön letéti szerződést, így a hagyaték és az azt bemutató állandó kiállítás hosszú távon biztosítva lesz. Hörcsök Imre kiemelte: ez egy jó példája a város és az egyház együttműködésének, így egy régóta megoldatlan kérdést sikerül lezárni. A letéti szerződés 2023. december 31-ig szól, de természetesen meghosszabbítható. A határozatot a képviselő-testület 21 igennel egyhangúlag elfogadta.

A szabadságharc leverése után emigrálnia kellett Muraközynek

A Muraközy család gyökerei egészen a 17. századig vissza­vezethetők Kecskeméten. Muraközy­ János is a hírös városban született 1824. ­február 8-án. Tanulmányait Kecskeméten és Pesten folytatta. Pesten Marastoni Jakab festőiskolájába járt, míg Bécsben Karl Rahlnál tanult tovább. ­Képeit a hiteles lélekábrázolás és impresszionista ­színkezelés jellemzi. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, előbb nemzetőr századosként, majd gerillakapitányként, végül honvéd századosi rangot töltött be. ­Emiatt a szabadságharc leverését követően, 1855-ig emigrációba kényszerült. A bujdosás évei után hivatalnokként dolgozott, 1878-tól pedig ­gazdasági tanácsnok lett Kecskeméten. A parcellázások és a városi szőlőtelep létrehozása révén jelentős szerepe volt a Kecskemét környéki szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztésében. Nevéhez fűződik a szikrai puszta parcellázása, és ott a később híressé vált városi szőlőtelep létesítése. 1892. szeptember 2-án hunyt el. Festményeit 1914-ben állították ki Kecskeméten.