Szabadkán mutatják be a halasi csipkét

Kiskunhalas és Szabadka partnervárosi kapcsolata több évtizedre nyúlik vissza, a színes kulturális, oktatási és gazdasági együttműködéseket, 2016-ban testvérvárosi szerződéssel erősítette meg a két település. A Halasi Csipke Közalapítvány a szabadkai, idén 120 éves Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesülettel, valamint a tavankúti Matija Gubec Művelődési Egyesülettel közösen egy, a magyar–szerb államhatáron átnyúló Mestermunka című közös program keretében számos rendezvényt szervez ebben az évben. Az év elején sajtótájékoztatón, majd tavasszal a nemzetközi csipke- és kézműves-kiállításon, ahol elsősorban az egyházi szimbólumokat jelenítették meg. A kiállítás keretében a kézművesség téma köré szervezett szakmai konferencián mutatkoztak be a vajdasági szervezetek Kiskunhalason.

Sebők Valéria a Lányi Ernő IME képviseletben az ősi fonott csipke rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket, készítésének technikájáról beszélt. A fonott csipke egyébként ma is nagyon sok mindenre alkalmazható, szépen lehet díszíteni vele a mai lakástextileket, de még ruházati viseleteket is. Igaz, hogy régen csak főkötőként használták, vagy esetleg betétcsipkeként, de az ma már nem divat, így próbálják a mai népviseletbe becsempészni.

Szalmába öntött álmok címmel Ladislav Suknović, a tavankúti Matija Gubec Művelődési Egyesület elnöke mutatta be a szalmatechnikák művészetét, amely mára világmárkává váltak, 2014-ben a vajdasági Tavankúton tartották meg a Szalma Világkongresszust is.

A vajdasági kézművesek a Csipkeházban ismerkedhettek meg a halasi csipkével, öltéseinek technikájával, a védjegyével, amely 1935 óta a három egymást keresztező hal, ami minden egyes csipketerítőn megtalálható.

A Szabadkai Városi Múzeumban tartott pénteki kiállításmegnyitón Hulló István múzeumigazgató köszöntötte elsőként a vajdasági és magyarországi vendégeket, arról beszélt, hogy örömmel adtak helyet a rendhagyó kiállításnak, amely egy szelete az anyaországi kultúrának, mely iránt a várakozásoknál is nagyobb az érdeklődés Szabadkán. Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere annak a meggyőződésének adott hangot a megnyitóünnepségen, hogy nemcsak a vajdasági magyarok kerülnek közelebb Kiskunhalashoz, a halasi csipkéhez, hanem az itt élő szerbek és más nemzetiségek is. Horváth Tímea, Szabadka alpolgármestere ugyancsak a kultúrák bemutatásának fontosságáról beszélt, a leheletfinom halasi csipke szabadkai bemutatkozása pedig csak tovább színesíti a település gazdag kulturális életét, amely még több érdeklődőt vonz a városba – mutatott rá.

A megnyitóünnepségen Szécsiné Rédei Éva, a halasi Csipkeház igazgatója a halasi csipke történetéről tartott vetítéssel egybekötött előadást a zsúfolásig telt kiállítóteremben. A tárlat szeptember végéig látogatható a Szabadkai Városi Múzeumban.

A határ két oldalán élő kézművesek tapasztalatot tudnak cserélni

Pajor Kálmán, a Halasi Csipke Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: a közös program célja, hogy a határ két oldalán élő kézművesek tapasztalatot tudjanak cserélni a magyar–szerb határ térségében, céljuk, hogy nemcsak megteremtik ennek a

lehetőségét, hanem fenn is tartják, ápolják a kétoldalú kapcsolatokat, céljuk a vallási turizmus elősegítése is – fogalmazott.