Sorsokból ismerhető meg Kecskemét története

A könyv az 1940 és 1960 közötti évek traumatikus történéseit élettörténeti visszaemlékezéseken keresztül mutatja be. A könyvbemutatón Földváryné dr. Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, dr. Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese és dr. Rigó Róbert, a Neumann János Egyetem tanszékvezetője beszélgetett a kötet születéséről és hatásairól.

A Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány kuratóriuma 2015-ben döntött úgy, hogy megjelentet egy interjúkötetet, melyben idős, helyi emberekkel készítenek interjút, akik még őrzik a második világháború és az 1960 közti időszak kollektív emlékezetét. Az interjúkat a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán működő Hely- és Családtörténeti Kutatóműhely tudományos munkatársai végezték. A kötetbe 14 visszaemlékezés került be, melynek anyagát 2017-ben vették fel a kutatók.

Az úgynevezett oral history módszerrel készített interjúk célja volt, hogy az élettörténeti elbeszélések kiegészítő információkkal szolgáljanak a levéltári dokumentumokból rekonstruálható tényekhez. Földváryné dr. Kiss Réka szerint a jó helytörténet egyben a nemzeti történet része, mintegy metszete. A személyes visszaemlékezések olykor perdöntő válaszokkal szolgálhatnak országos kérdésekben is.

Dr. Ö. Kovács József megerősítette az elnök szavait: mivel a történelem helyben történik, különösen fontosak a mikro- és tapasztalattörténetek, amiből összeáll egy korszak történelme. A kötet a Kecskeméti Örökség Sorozatában jelent meg.

A beszéd gyógyulni segít

A tizennégy megszólaló közül sokan először beszéltek a szovjet megszállás és az azt követő évek traumájáról. A kötet évtizedes hallgatást tört meg és a traumáról való beszéd már önmagában gyógyító folyamatot indíthat el a beszélőben. A munka segít abban, hogy az előző nemzedékek eddig csak suttogva tovább adott, elhallgatott történeteit és fájdalmait immár mindenki meghallhassa.