Pünkösdi szokások: a keresztény ünnep szorosan összefügg a tavasz ősi ünnepi hagyományaival – podcast

A pünkösd egyházi és világi hagyományai is nagyon jelentősek – hangsúlyozta a néprajzkutató. Mint mondta, a keresztény ünnep nagyon szorosan összefügg a tavasz ősi ünnepi hagyományaival.

Mit általában minden évszakváltó időszakban, igyekeztek az emberek maguknak egészséget, bő termést biztosítani és a hiedelmek, szokások is nagyrészt ehhez kapcsolódnak – tette hozzá.

A Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy például a pünkösdkor szedett bodzának gyógyító hatást tulajdonítottak annak idején, de voltak területek, ahol úgy vélték, hogy az ilyenkor szedett bodza a boszorkányoktól is megvéd.

Elhangzott az is, hogy voltak olyanok is, akik a pünkösdi harmatban mosakodtak – ez egy szépségvarázsló rítus volt. A Tisza vidékén megfürödtek a folyóban is, hogy egészségesek legyenek.

Pünkösd jó alkalmat adott a táncmulatságokra is, úgyhogy régen rendszeresen tartottak pünkösdi bálakat.

Kiderült, hogy a kutatások szerint már a középkorban is választottak pünkösdi királyt. Rendszerint valamilyen lóversenyen, vagy ügyességi játékon, tekézésen, birkózáson nyerte el a fiatalember a pünkösdi király címet – magyarázta a néprajzkutató.

A hagyomány szerint a pünkösdi királyság egy évig tartott

A pünkösdi király egy évig élvezhette a kiváltságokat. Például minden mulatságba hivatalos volt vagy ingyen ihatott a helyi kocsmában. A lányok esetében pedig a pünkösdi királyné járás szokása ismert.

A néprajzkutató elmondta, hogy néhány zarándokhelyen – úgy, mint Csíksomlyón is – pünkösdkor búcsút tartanak. Ezeket a búcsúkat a néprajzi szakirodalomban szent búcsúknak nevezik, melyek mindig zarándoklattal kísért események, amik sokszor jelentős tömegeket mozgatnak meg.