Hadtörténészi előadás Csengődön

A hódmezővásárhelyi kutató Görgei Artúrral kapcsolatos anyagokat is kutatta az elmúlt évtizedekben. Mint mondta, ő már a 80-as években bebizonyította, hogy Görgei nem volt áruló, ahogy azt Kossuth Lajos írta róla. A régi kép, miszerint a 31 éves fővezér miatt verték le a szabadságharcot, mára teljesen megdőlt. Pintér István érdekes megjegyzéseket tett az egykor szimbolikusnak számító pákozdi ütközettel kapcsolatban: ahogy mondta, nem arról volt szó, hogy világra szóló győzelmet arattunk. Inkább arról, hogy megállítottuk a császári intervenciót. Móga János altábornagy jelentésében hét magyar halottról és 37 sebesültről tett említést, míg az osztrák–horvát seregek veszteségét 100 főre becsülte. Érdekes, hogy Görgei Artúr, aki akkor már őrnagy volt, részt vett az ozorai csatában, ahol a császáriak a pákozdi ütközetből menekülő Jellasics tábornok támogatását jelentették volna. A magát megadó ellenség több ezer, jó minőségű fegyvert adott át a nemzetőröknek és a honvéd alakulatoknak. Görgei Artúr bár 1849-ben a honvédség fővezére lett, valójában sosem gondolhatta, hogy ilyen történelmi karriert fut be. Ő ugyanis utásztiszt volt, s bár magas szinten értett a katonai műszaki tudományokhoz, kiderült, hogy a hadak vezetéséhez is kiváló érzéke volt.

Az előadás során szó esett arról is, hogy a 175 évvel ezelőtti Tavaszi Hadjáratban – 1849 április 2.–május 21. – között több ütközetet megnyert a honvéd sereg. A legnagyobb csodálatot mégis az április 2-ai hatvani, az április 4-ei tápióbicskei és az április 6-ai az isaszegi győzelmek vívták ki, mert hat nap során három diadalt aratott a sereg. Ehhez hasonló talán nincs is a történelemben. Augusztusban azonban az orosz intervenció nyomására leteszi a honvéd sereg a fegyvert a szöllősi mezőn, Világos közelében.