2024.02.02. 16:44
A legnagyobb feladat a kecskeméti Nagytemplom erkélyének megmentése
A napokban egy daru jelent meg a felállványozott, hosszú évek óta felújítás alatt álló Kecskeméti Nagytemplomnál. A legnagyobb közösségi oldal kecskeméti csoportjában reményteli találgatások indultak meg arról, hogy esetleg befejeződik a Nagytemplom felújítása, de más hozzászólások arra emlékeztettek, hogy leszakadt a templom erkélye, így egészen biztosan nem adhatják át a Nagytemplomot. Feltettük kérdéseinket a Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegyének arról, hogy jelen pillanatban hol tart a felújítás, és mikorra várható annak befejezése.
Daru segítségével emelik fel a nehéz szerkezeti elemeket
Fotó: Bús Csaba
Vörös Márta egyházmegyei főépítész részletekbe menően válaszolt megkeresésünkre, és kimerítően vázolta a felújítás jelen helyzetét, ami két teljesen önálló szakaszban zajlik.
„Megkezdődött a templomhajó feletti tetőszerkezet megújítása, melyhez daru gépmunka csaknem a teljes folyamatban szükséges. Jelenleg a padlásról termelik le a korábban otthagyott jelentős mennyiségű sittet. A daru segítségével emeljük a nehéz vörösfenyő szerkezeti elemeket is, melyek a javításhoz kerülnek felemelésre. A főhomlokzaton jelenleg bontás alatt lévő főhomlokzati állványzat helyére egy erősebb, nagyobb teherviselésű állványzat készül, a toronytörzs erkélylemez cseréjéhez szükséges munkák számára.
Az erkélylemez sarkának leszakadása tárta fel a tűzfigyelő erkély rejtett hibáját, mely tönkremeneteléhez korabeli időszakok többféle hatása vezetett.
Az erkélylemez mintegy 77 centiméter össz-magassággal épített, 3 kőrétegű szerkezet, a leszakadt sarokelem (a 3 réteg együttesen) mintegy 2,8 tonna súlyú.
Az erkély szerkezeti állapotát életveszélyesnek találták
Az önfeltáródással megmutatkozó rejtett szerkezeti hibák vizsgálatával a teljes erkélyre vonatkozó megállapítások tehetők. Ez alapján kijelentjük, hogy a tűzfigyelő erkély szerkezeti állapota életveszélyes, azon ember nem tartózkodhat, még rövid ideig sem.” – olvasható a főépítész válaszában, melyben a kiszakadt lemezdarab szerkezeti elemeit is részletezi: “A sarokelem együttesen három, egymás feletti kőlap, 77 centiméter össz-magassággal, melyből a felső lemez tardosi vörös színű kemény mészkőlap 10 centiméter magasságú, 150x150 centiméter kiterjedésű fedőlemez. Alatta 35 centiméter magasságú, puha mészkő lap 120x120 centiméter s ez alatt 32 centiméter magasságú, eredeti méretben 118x118 centiméter magasságú, szintén puha mészkő lap volt. Ez a három kőlemez adta az erkély födémlemezét.” – írja Vörös Márta főépítész.
Az erkély szerkezeti kialakításáról az alábbiakat tudtuk meg
– A három kőlemez alatt, a toronytörzs négy oldalán nagyméretű tömör téglából falazott konzolok támasztották alá az erkélyt. Azonban a sarokelemek alatt ilyen tégla konzolozás eredetileg sem készült. Ezért a sarok kőlemezek megfogását és kibillenésének megakadályozását a torony falazásakor, a kőelemek elhelyezésével egyidőben, kovácsoltvas bekötő vasakkal erősítették meg. A kőlapokat 50 centiméterre a torony felmenő falazatába süllyesztették, a tégla falazása során helyezve el a erkély teljes hosszában. A kőlemezek anyagszerkezeti jellemzői nem voltak ismeretesek, csak a felső, tardosi mészkő volt látható. A két alsó lemez puha mészkő anyagát azért nem lehetett látni, mert a külső, párkányzati tagozat felületeit glettelés és festés védte. – olvasható, majd a főépítész az erkélylemez tönkremenetelének okait részletezi.
A toronytörzs falazásakor elhelyezett kőelemek anyagának meghatározása helytelen volt, ilyen konzolosan túlnyújtott szerkezeti teherviselő kőelemeket kemény budakalászi mészkőből kellett volna eredetileg is elkészíteni.
Az is az okok között szerepel, hogy a körüljárható erkély egyenes szakaszain, a három kőréteg alatt további téglakonzol készült, mely szabályosan le tudta vezetni a födémlemez saját súlyának terheléséből eredő erőt. Ilyen téglakonzol a sarokelemeket azonban nem támasztotta alá, így a szerkezet építésekor két irányú bekötő sarokvasakkal, felülről „megakasztva” kapcsozták meg. Ez kevés egy puha mészkő elem számára.
Amíg az erkélylemezek egyenes falszakaszainál a kinyúló kőlemezek falazatba süllyesztett része a szerkezethez képest arányosan, nagyobb nyomvonalon és felületen tudta biztosítani a kőlapok kibillenésének megakadályozását (tovább erősítve a téglakonzolokkal), addig a saroklemezek falban lévő része sokkal kisebb nyomvonalúak és felületűek.
Több tényező is hozzájárult a pusztulásához
Az 1819-ben bekövetkezett tűzvész során a toronysisak leégett, s mintegy 44 év múlva kapott új sisakot. Ez a rendkívül hosszú időszak okozta a torony téglafalazán ma is látható erős mállását, szinte elvesztve a belső felületeken a téglák teherbíró képességét.
Vörös Márta szerint feltételezhető, hogy a toronyfalnak a külső, homlokzat felőli téglasorai is hasonlóan lepusztultak, csak ezt a jelenséget azért nem lehetett korábban itt is feltételezni, mert a javítások elfedték azt.
Ez a 44 év az erkélylemez puha mészkő anyagában és a falbekötő vasak szerkezetében is biztosan erős romlást okozott. S bár 1863 nyarán új toronysisakot kapott a toronyszerkezet, az erkélylemezek megromlását nem láthatták teljeskörű állapotában.
Ezt követően a 20. század elején egy erős földrengés életveszélyessé rombolta a templomot. Ekkor felmerült az épület teljes bontása is, azonban mégis statikai megerősítése és kiegészítése mellett döntött a kijelölt bizottság, ami rossz döntésnek bizonyult. A torony falszerkezetében is mai napig láthatóan súlyos és széles, a szerkezetek belsejében repedések keletkeztek, nem bontották vissza a tornyot, hanem belső helyszíni monolit vasbeton vázzal erősítették meg azt. Nyilvánvalóan maga az erkélylemez is megsérült, melyet úgynevezett „betétezéssel” javítottak ki. A kőlemezek sérült részeit kivésték s kőpótlással javították, egészítették ki. Ennek nyomait jól láthatjuk a kiszakadt sarokrészen is, de lekövethető az erkély lemezek többi részein is. Ezzel súlyosan meg is gyengítették a puha mészkő lapokat, jelentősen lecsökkentve azok teherbíró képességét.
A főépítész kifejtette, hogy a szerkezeti romlás nemcsak a kőpótlás, kiegészítés miatt jött létre, hanem a csapadék okozta mállást elősegítő hatása, a vasanyagok korhadását beindító hatások, mind-mind egymást erősítő folyamatok.
Hozzájárult a pusztuláshoz, hogy az erkélylemez romlott állapotának megjavítására az elmúlt században egy aszfaltréteget húztak, annak érdekében, hogy az aszfalt megvédje az erkély lemezeit a víz károsító hatásától. Ez valószínű, valameddig még működhetett is, de a belső pusztulást ez már nem tudta megakadályozni.
Idővel az aszfalt anyaga a nap ultraviola sugárzásától elöregedett, reverzibilis folyamatok miatt a réteg felrepedezett, bejuttatva a szerkezetbe a csapadékot. Sok esetben maga az aszfalt akadályozza már ekkor meg a szerkezetbe jutó víz gyors elpárolgását, így tovább erősítve a korrodáló hatást.
A homlokzat felújításnál ezt a részlegesen mállott párkányrészeket is felújították, a glettelést kiegészítették, az újrafestése is elkészült.
A kivitelezés során ideiglenes védelmi szerkezeteket alkalmaztak: az erkély szerkezeti állékonyságának védelmére alátámasztó gerendákat és ékeket helyeztek el, melyek a kőlemezek számára egy megnyugvási felületet biztosítanak. Ezt az alátámasztást azonban csak az állványzatra lehetett terhelni, ezért csak ideiglenesnek tekinthető a védelem.
Az állványzat megerősítésére további kikötési pontokat is beépítettek be, és a sarkokon összekötő elemek biztosítják az egyes oldalak együtt dolgozását.
Az erkély megtartása érdekében további lépések szükségesek
“A jelenlegi tönkremenetel feltárta a látható és a rejtett hibákat egyaránt, mindezekből levonható biztos következtetés, hogy a még helyén maradó, további három sarokrész elbontása elengedhetetlenül szükséges. Ezt statikai vélemény is megerősíti. Jelenleg, egy új, nagyobb teherbírású állványzat adja majd a biztonságos munkavégzés körülményeit, melyet a jelenlegi állvány bontását követően azonnal fel is állítunk. Erről az új állványról elvégezhető a három sarokelem leemelése. Ezt követően távolítható el a fennmaradt részekről a felső, összetöredezett tardosi mészkő. További szemrevételes vizsgálat szükséges a tardosi mészkő alatt nyugvó kőelemek és falba süllyesztett részei állapotának meghatározásához. Gyakorlati tapasztalat alapján szinte biztosan állítható, az egyenes szakaszok lebontása is elkerülhetetlen, mely kérdésről a statikai szakvélemény egyértelmű állásfoglalása szerint a teljes erkély szerkezeti bontását el kell végezni. Ezzel egyet tudok jelen ismereteim szerint is érteni. A bontással egyidőben, illetve annak eredményeinek ismeretében dolgozzuk ki a szerkezetek újraépítésének módozatát.” – írja az egyházmegyei főépítész.
A lehetséges szerkezeti megújítás igen körülményes
A főépítész kihangsúlyozta, hogy jelen ismereteik szerint a lehetséges szerkezeti megújítás igen körülményes, megfontolandó, a toronytörzs falszerkezeti károsodása miatt. Ezért rendkívüli figyelemmel kell lenni a tartószerkezeti megoldások keresése, de legfőképp az erkélylemez újjáépíthetőségének építési technológiája kidolgozásában.
Jelen információnk kevés, ugyanakkor elegendő is lehetne ahhoz, hogy az erkély megszűntetése mellett döntsünk. Azonban a templom műemléki, építészettörténeti értéke magas, a toronytörzs meglévő állapotát is vizsgálandó megoldások kidolgozása, a tűzfigyelő erkély helyreállítása és nem megszűntetése a cél.
“Nem elhanyagolható az a tény, hogy az építtető anyagi forrásai jelenleg biztosítják a helyreállítás magas költségeit, ezért lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a megfelelő és biztonságos helyreállítás költségfedezetére támogatást nyerjünk.
Az építtető jelenleg is elkülönítette az állagvédelem és a bontáshoz szükséges fedezetet. Az újjáépítéshez szükséges anyagi források biztosítására kérelmet nyújtunk be.
Mindezen tények, az idő szűkössége s az életveszély elhárításának sürgető kényszere behatárolják az elvégzendő feladatokra adható időt.” – zárul a főegyházmegyei tájékoztatás.
