Skribanek Zoltán: A Donnál küzdő magyar katonák a kötelességteljesítés, a helytállás hősei voltak – galériával

A városban két emlékmű is áll a második világháború áldozataira emlékeztetve, rajtuk a hősi halottak neveivel. Egy kőfeszület a római katolikus temetőben, illetve az 1993-ban állított emlékoszlop a városháza mellett, ahol a kegyelet koszorúit helyezték el a doni katasztrófa 81. évfordulóján a magyar második hadsereg katonáira és munkaszolgálatosaira, az elesettek, a hadifogságba kerültek és a visszavonulás viszontagságos szenvedése után a hazatértekre emlékezve és tisztelegve.

– Német birodalmi nyomásra 1942-ben megállapodás jött létre Magyarország és Németország között, melynek értelmében több mint kétszázezer magyarországi katonát és munkaszolgálatost szállítottak a szovjet frontra, egy kétszáz kilométer hosszú frontszakasz elfoglalására. A kezdeti sikerek után a megfelelő utánpótlás és téli felszerelés hiánya mindinkább kiütközött. A vörös hadsereg támadása 1943. január 12-én indult, mínusz 42 Celsius fokos hidegben. A személyes bátorság és hősiesség, a helytállás nem pótolhatta megfelelő felszerelés hiányát, és nem volt elegendő a szovjet hadsereg technikai és emberi túlerejének feltartóztatásához – idézte fel a több mint nyolc évtizeddel ezelőtti borzalmakat Skribanek Zoltán önkormányzati képviselő.

Az áttörést követő hónapokban közel száz kiskunhalasi férfi esett el, került hadifogságba, vagy hunyt el. Az áldozatok egyharmada zsidó munkaszolgálatos volt. A harctéren, valamint a halasi halottak jó része huszonéves fiatal volt, akadt köztük földműves, gazda, iparos, értelmiségi és kereskedő is.

– „A Donnál küzdő magyar katonák hősök voltak, ők a kötelességteljesítés, a helytállás hősei voltak. Katonai esküjük szerint cselekedtek, előttük a hazáját védő katona ezeréves történelme és példája lebegett. Az országnak, a hazának szüksége volt rájuk, szüksége volt az erejükre, a kitartásukra. A fronton elesettek életüket adták a hazájukért, családjukért” – hangoztatta a képviselő, aki szerint nem szabad megfeledkezni a sebesültekről, a fogságba esetekről sem, akik megjárták a szenvedés földi poklát, valamint az árvák, az özvegyek, a hozzátartozók egész életükben tartó fájdalmáról sem.

– „Az áldozatok kőbe vésett nevei figyelmeztetnek a háború szörnyű pusztítására” – hívta fel a figyelmet a politikus, aki arra emlékeztetett, hogy a 20. század két világháborút és két véres diktatúrát is hozott. – „Elszomorító, hogy a szomszédunkban jelenleg is háború dúl, ahol magyar nemzettársaink is életüket vesztik, és elszomorító, hogy háború tört ki a Közel-Keleten, és zajlik a világ számos pontján a 21. században is” – fűzte hozzá a képviselő, aki szerint ma nem kell ekkora áldozatot hoznunk a harcmezőn, de más módon, más körülmények között kell helytállni a mindennapokban az országunkért, a hazánkért, a jövőnkért, a magyar megmaradásért.

A megemlékezésen a KRK Szilády Áron Gimnázium diákjai adtak emlékműsort, amelyet Palásti Károly gimnáziumi tanár állított össze. A műsorban Gyenizse Ildikó, a gimnázium pedagógusa családja személyes emlékein keresztül, kivetített korabeli fotókkal idézte fel nagypapája történetét, aki Tiszaalpárról vonult a háborúba, de a doni ütközetből nem térhetett haza.