Szakmai napot tartottak a Népi Iparművészeti Gyűjteményben – galériával

Az eseményen neves szakemberek tartottak előadásokat, melyek a hagyományok modern kori megéléséről is szóltak, valamint a jövőbe mutattak. Megvitatták azt is, hogy a népi iparművészetnek a jövőben milyen irányokat kell megjelölnie ahhoz, hogy élményközpontúvá váljon és meg tudjon újulni. Az ehhez szükséges jó gyakorlatokat is bemutatták. Kiemelten beszéltek a hartai bútorfestés hagyományáról, sőt az érdeklődők a program keretében meg is tekinthették a hartai festett bútorokból rendezett kamarakiállítást is, melyet a gyűjtemény időszaki kiállító terében rendeztek. 

Hajagos Csaba, a Katona József Múzeum történeti-néprajzi osztályvezetője, a szakmai nap főszervezője elmondta, hogy tapasztalata szerint egyre többen kezdik el használni a népi motívumokat. Mint mondta, régi motívumaink egyre gyakrabban jelennek meg díszítőelemként például a ruhákon vagy bútorokon. Ezért ezt a szakmai napot nem csupán muzeológusoknak, kutatóknak, történészeknek és szakembereknek szervezték, hanem minden érdeklődőt szeretettel vártak. – Az örökségünk az identitásunk része – hangsúlyozta az osztályvezető. Mint mondta, a hartai díszítőművészetről a világ minden pontján mindenkinek Bács-Kiskun vármegye jut az eszébe, a motívumokat látva rögtön be tudják azonosítani térségünket. 

A Népi Iparművészet jövőjének fontos eleme az, hogy a gyűjtemény, valamint a népi iparművészet által meg tudjuk szólítani a közösségeket, elkezdjünk élni ezzel a lehetőséggel, felhasználni és élménnyé tenni örökségünket – tette hozzá a muzeológus-történész. 

– mondta Kriskóné Dávid Mária, néprajzkutató, főmuzeológus. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen rendezvény részt vállalhat abban, hogy minél többen felfedezzék maguknak a kevésbé ismert tájegységek motívumait is.

A rendezvényen Dr. Fekete Gábor önkormányzati képviselő, az Értékmegőrzési Bizottság elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Beszédében örömét fejezte ki, hogy ezt a rendezvényt éppen Kecskeméten szervezték meg. Kifejtette, hogy Bács-Kiskun vármegyére jellemző az etnikai sokszínűség, ugyanis itt többek között élnek svábok és tótok is. Azonban mint mondta, a különbözőség mellett egység is van, hiszen bár mindenki különböző etnikumú, de magyar identitású. 

A szakmai napon Gecse Annabella néprajzkutató, a szolnoki Damjanich János Múzeum osztályvezetője a saját intézményeikben alkalmazott jó gyakorlatokat mutatta be a jelenlévőknek. Schneider Péterné, a Népművészet Mestere pedig a hartai bútorfestő hagyományról beszélt. Bezsenyi Ádám muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum kulturális örökségvédelmi szakértője a motívumok jövőjéről tartott előadást. 

Könyvbemutatóra is sor került. Bemutatták Zentai Tünde, Díszágyak és bútorfestő központok a Duna mentén című kötetét.