Az akadálymentesítés került középpontba Kecskeméten

Két héttel korábban, október 15-én tartották a A fehér bot nemzetközi napját, ami a vakok és gyengénlátók világnapja, 26-án pedig az érzékenyítés és az akadálymentesítés került középpontba.

A konferencia ideális közeg az asszertív párbeszéd lefolytatására, a különböző nézőpontok megismerésére, és egy mindenki számára elfogadható kompromisszum kidolgozására. A rendezvény fő célja, hogy mind a város, mind a kivitelezéssel megbízott szakemberek megismerjék a látássérültek perspektíváját.

– Mindenkinek joga van a korlátlan élethez, közösségként pedig kötelességünk, hogy másokéval azonos alapon biztosítsuk a társadalomban való teljeskörű részvételüket – hangsúlyozta Hencz András, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesületének elnöke.

Kecskemét önkormányzata részéről Engert Jakabné képviseltette magát, aki szívügyének tekinti az akadálymentesítést:

– Meghallgatjuk, és igyekszünk figyelembe venni az igényeket, kéréseket. Az új beruházásoknál, fejlesztéseknél minden esetben figyelembe vesszük az egyéni személyes kéréseket is. Elindítottunk egy olyan átfogó felmérést, ami érinti a szolgáltatórendszert, de a járdákra és utakra is ki fog térni – foglalta össze gondolatait Engert Jakabné alpolgármester.

A rendezvényen először a mai hazai akadálymentesítésről beszélgettek a jelenlévők, azon belül is a jogi háttérről és az esetlegesen felmerülő problémákról. Az elméletet követte egy kis gyakorlati rész, hiszen az akadálymentesítési eszközöket és technológiákat is sorra vették, de az úgy nevezett „okos” megoldásokra is kitértek, vagyis az okoseszközök adta lehetőségekre. A nap folyamán összehasonlították a nemzetközi helyzetet a hazaival, illetve kitértek kimondotta a kecskeméti helyzetre is.

Több előadással is készültek, ahol többek között Ballai Anna Mária, a Csongrád Megyei Egyesület elnöke, illetve dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke is megosztotta gondolatait.

– Az akadálymentesítés régi és folyamatos probléma, amelyről muszáj beszélni, mert a társadalmi fejlődés még nem áll azon a szinten, hogy az egyetemes gondolkodást elsajátítsa. Tudniillik az nem csak a fogyatékossággal élő problémája, hogy egyenlő eséllyel hozzáférjen az épített környezetben található intézményekhez, hanem ez minden embernek problémája – fogalmazott az országos elnök.

Kiemelte, hogy mindennek úgy kellene elkészülnie, hogy kortól, nemtől, fogyatékosságtól függetlenül mindenki tudja használni.