Kétszáz éve szentelték fel a bácsalmási katolikus templomot – galériával

A templomi búcsúünnepen részt vettek a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye különböző területeiről érkezett papok, az egykor Bácsalmáson szolgálatot teljesítő atyák, határon túli papok és a német testvértelepülésről, Backnangból érkezett delegáció tagjai is. A jeles ünnepre elfogadta a meghívást és jelen volt Bányai Gábor kormánybiztos, a körzet országgyűlési képviselője, Papp Ágnes, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés tagja, Németh Balázs polgármester, Márai András és Tóth Árpád alpolgármesterek, valamint a helyi képviselő-testület tagjai és a Bácsalmáshoz Kötődők Körének képviselői, és a német, a bunyevác és cigány közösségek, az egyházközség képviselői.

Jó Balázs plébános köszöntötte Bábel Balázs érseket és ünnepi szentmise résztvevőit és a Jóisten áldását kérte.

Németh Balázs polgármestere a templom építészeti történetéről beszélt köszöntőjében. – Nagy ünnep a mai. Együtt örülünk a szépszámú bérmálkozóknak, ünnepeljük templomunk búcsúját és 200 éves évfordulóját. Templomunk kimagasló tornya iránytűként vonz minket szeretett városunk felé közeledve, és azt megpillantva elönt minket a hazatérés biztonságot nyújtó öröme. De nemcsak szemünknek, lelkünknek, életünknek is irányt mutat, egy biztos pont, egy igazodási pont. A ismert templomunk már a negyedik a városunk történetében. Aki megismeri a templomok történetét, megismeri városunk történetét is – fogalmazott a város vezető.

Németh Balázs elmondta, hogy az első még szerény templom az 1700-as évek elején, a török kivonulása, és a Rákóczi szabadságharc után épült a településen. Bácsalmás még királyi birtokként a 18. század közepére mintegy 450 lakossal bírt. 1759-re megépült a második templom, mintegy 20 méter hosszú és 8 méter széles volt és vályogból készült. Az 1779-re felépült a harmadik templom, már kőből és téglából készült. 1803-ban adományozásból 20 hónap alatt épült fel a negyedik, jelenlegi templom, amelyet 1823. november 30-án szentelt fel Mihálovics Márton plébános Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére. A főoltárt, mely több átalakításon is átesett, 1846-ban pünkösd napján szentelték fel. A polgármester elmondta azt is, hogy a bácsalmási templom legfontosabb ereklyéje a Szent Kereszt két szilánkja, amelyet kereszt alakban egy textilre erősítettek, és egy díszes, szentségtartó formájú ereklyetartóban helyezték el. Az ereklyét 1782. május 26-án Marcucci érsek, konstantinápolyi pátriárka hitelesítette, ez az irat a tartóban van elhelyezve. Szólt arról is, hogy a jelenleg működő toronyórát 1989-ben Backnang város és a kitelepített almásiak adományozták.

Tóth Árpád református lelkész, alpolgármester igehirdetésében arról elmélkedett, hogy miért is építenek az emberek templomot és milyen lelkülettel tették teszik ezt ma is, és a hit erejéről, amitől élővé válnak a templomok kövei.

Bábel Balázs érsek megáldotta a főoltár két oldalán elhelyezett, a bácsalmási templomban egykor szolgálatot teljesített papok és kántorok, valamint Dr. Udvardy József bácsalmási származású, egykori szeged-csanádi megyéspüspök emlék márványtábláit. A metropolita 65 bérmálkozónak szolgáltatta ki a szentséget, a Szentlélek keresztségben részesítve őket.

A szentbeszédében az érsek arra emlékeztetett, hogy ebben az esztendőben több 200 éves jubileumra is emlékezünk. – A világirodalmi szinten ismert Petőfi Sándor, 200 éve született, de Madách Imre is, aki ugyancsak ismert a világirodalomban és a drámaírás nagy mestere volt. Arra is emlékezünk, hogy 200 éve írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Mi itt, Bácsalmáson és környékén pedig a török hódoltság utáni 200 éves negyedik római katolikus templomát ünnepeljük – hívta fel a figyelmet Bábel Balázs.

Arról is megemlékezett, hogy milyen viszontagságos időket kellett megélniük a felépült templomoknak. – Ahogy a Himnusznak a felirata alatt ott van, hogy a „magyar nép viharos századaiból”, hát el lehet mondani, hogy itt a bácsalmási templomok története is a vérzivataros századok idejére utalnak, mert itt már Szent István korában is volt templom, azonban elpusztította a tatár, aztán jött a török – emlékeztetett. Hozzátette: az előző templomoknak különböző titulusai voltak, a különböző védőszentek a múltban a templomokat őrizték. A mostani templomnak nagyon találó a titulusa, Jézus keresztjéről, a Szent Keresztről van elnevezve. Mintegy jelezve azt, hogy nagyon sok viszontagságon át jutottak el idáig az itt élő emberek. Ahogy Szent Pál mondta: a sok viszontagságon át jutunk el Isten országába. Amikor megépült a templom, még nem tudták az itt élők, hogy az elkövetkezendő 200 év is mennyi megpróbáltatásokkal lesz tele. Ezt azonban ma már tudják az itteniek, ismerve Bácsalmás történetét – emelte ki az érsek, aki arra is emlékeztetett, hogy a keresztényeket ma is sok támadás éri a világban.