Tizenkét mázsás csillár ékesíti a a Városháza dísztermét

Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. 

Mint arról korábbi cikkünkben írtunk: A millenniumi Kecskemét büszkeségei közé tartozik a városháza, mely 1893 és 1897 között épült fel Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Régi igényt akart kielégíteni a városi tanács, amikor 1890-ben tervpályázatot írt ki a mintegy hatezer négyzetméter nagyságú, trapéz alakú telekre a rohamos fejlődésnek indult település hivatali és reprezentációs igényeit kielégíteni képes városháza megalkotására.

Mai napig Kecskemét egyik legszebb épülete a városháza, melynek kétségtelenül legimpozánsabb része a díszterem. 

Székelyné Kőrösi Ilona Kecskemét ismert épületeit bemutató könyvéből kiderül: az építkezés 1893 májusától kezdve mindössze 27 hónapig tartott, 174 helyiséget és három udvart alakítottak ki. A városháza legnagyobb, az első emeletén található közgyűlési termét adták át utoljára: 1897. december 26-án, a csodálatos terembe a kétkarú, reprezentatív kialakítású lépcsőfeljárón juthatunk fel. 

A díszterem szépsége a kezdetektől a képeslapokra kívánkozott. Már a 20. század elején megörökítették képeslapokon is. Ezekből Sebestyén Imre kecskeméti képeslevelezőlap-gyűjtő hagyatékában is nagyon sokféle található. 

A díszteremben a Lechner-követők egyik kedvelt motívumává vált, kagylós mennyezet kialakítású terem díszes berendezése nagyobbrészt Lechner és Pártos tervei, illetve útmutatásai alapján készült. A díszítőfestést Götz Adolf, üvegablakait Kratzmann Ede, a fali gyertyatartókat Árkay Sándor, míg famunkáit, a bútorokat Rainer Károly készítette. Művészi kivitelű a bútorzat is: a székek bőrborításában magyaros motívumok találhatók. 

Várady Szilárd tervezte, és Árkay Sándor lakatosmester kivitelezte. A csillárt is felújították most a teljes körű városházi munkálatok során. 

A díszteremben Székely Bertalan freskói találhatók. Ez volt a mester utolsó világi munkája. Az akkori közgyűlés határozott arról, hogy az előállítandó festményeknek a nemzet ezredéves múltját kell visszatükröznie. Több javaslat után végül két freskó valósult meg: az egyik a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a vérszerződést, a másik I. Ferenc József koronázását ábrázolja. A két, egymástól időben távol eső jelenetet összekapcsoló eseménysor terve nem valósult meg, ehelyett az ablakkal és ajtóval tagolt másik két falfelületre történelmünk nagy egyéniségeinek álló alakos ábrázolásai kerültek – Széchenyi, Kossuth, Deák, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Rákóczi, Bethlen Gábor, Zrínyi, Könyves Kálmán, Szent László és Szent István.

1911-ben, a nagy földrengésben a városháza is megsérült, ezt követően Lechner ellenőrzése mellett állították helyre.