Latorcai Csaba: a családi gazdaságok támogatása össztársadalmi érdek – galériával

Az Országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) kecskeméti szervezete által rendezett eseményen az emléknap és az emlékmű kezdeményezője, Varga László nyugalmazott püspökhelyettes köszöntőjében kiemelte: az emlékezés napja egyben emlékeztető is arra, hogy vigyázni kell, mert a kommunizmus kísértete nagyon közel van.

Dr. Fekete Gábor, a kecskeméti Fidesz-frakcióvezető Szemereyné Pataki Klaudia polgármester nevében mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a kulákbélyeggel sújtott családokat, rendszerellenesnek nyilvánított embereket hoztak be a kecskemétiek körében csak „Kékítő”-nek nevezett Lestár téri volt ÁVH székházba. Kiemelte: a megemlékezéssel főt hajtanak az áldozatok előtt, szorgalmas, jóravaló emberekre emlékeznek, akiknek egyetlen bűnük volt, hogy szerették a földet és jó gazda módjára gyarapították, művelték azt.

Latorcai Csaba, a Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a téeszesítéssel egy időben megbélyegzés gyanánt országosan mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván. Hivatalosan kuláknak minősült mindenki, akinek 25 hold vagy annál több szántója, öt hold vagy annál több szőlője volt, továbbá a cséplőgép-tulajdonosok és a malmot üzemeltetők is megkapták e megkülönböztető- és szégyenbillogot. Hozzátette: a valóságban még csak földbirtok sem kellett ahhoz, hogy valakit kuláknak bélyegezzenek. Az ország összes településén a helyi kommunisták döntötték el, ki a kulák, s ki nem az. 

Emlékeztetett, hogy a megbélyegzettség aztán a gazdák gyerekei számára is negatív és egy egész életet meghatározó következményekkel járt: fizikai és szellemi kirekesztettség, a továbbtanulás ellehetetlenítése, sokak számára gyakran nem maradt más hátra, mint, hogy életünknek önkézzel vessenek véget, ami cél is volt. 

Az államtitkár szerint a bolsevikok utódai ma is köztünk élnek, akik immár a dollárbaloldal balliberális képviselőivé vedlettek át. Latorcai Csaba hangsúlyozta: amikor vidékfejlesztésről beszélünk, beszélni kell a családi kis és közepes gazdaságokról is. − Azokról, akiknek elődeit olyan kegyetlen gyűlölettel üldözték a kommunisták, mert tudták, hogy ezeken a gazdaságokon múlik a nemzet megmaradása. A kommunisták legnagyobb rémálma pedig éppen az volt, hogy az erős nemzet ellenáll minden internacionalista törekvésnek − mondta az államtitkár, kiemelve: a családi gazdaságok értékteremtő munkája nélkül ma sem képzelhető el a magyar vidék jövője és a nemzet megmaradása. Támogatásuk ezért össztársadalmi érdek.

Latorcai Csaba emlékező beszéde után a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet, majd Károlyi Bernát emlékhelyét. Ezt követően leleplezték az emléktáblát, lábánál koszorút elhelyezve, majd az egyházi méltóságok megáldották azt. Dr. Mák Kornél, a KDNP megyei és városi elnöke mondott zárszót.