A nemzeti összetartozás napjára emlékeztek Kalocsán

Idén 103 éve ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon kívülre. A Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává, kifejezésre juttatva, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság” – idézte fel a 103 éve történt eseményeket és a hozzá kapcsolódó országgyűlési határozatot Buzogány Szabolcs, a Kalocsai Kézilabda Club erdélyi származású edzője, a szombaton tartott megemlékezés szónoka.  

A városban népszerű sportvezető beszédében hangsúlyozta: „A XX. század tragikus lehetetlenségeit a magyarság önmagából erőt merítve élte túl, nemzetünk csak ez által tudta megőrizni államát és lelki egységét. E megtartó erő forrása a nemzeti összetartozásunk tudata”– jelentette ki, majd a Nemzeti Összetartozás Napjáról elmondta, arra azért épp e napot jelölték ki, mert sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra nem lehet jövőt építeni a XXI. században.

A szónok szerint: „Amíg a magyarság egészében megvan az összetartozás tudata, az egymásért érzett felelősség, az önző egyéni érdekek és anyagi javak hajszolása helyett a nemzet érdekeiért vállalt szolgálat, addig ez a nemzet erősödik.” Buzogány Szabolcs úgy vélte: „Nem róható föl egy nemzetnek, ha nem tiporja sárba, nem feledi saját történelmét, hanem méltósággal visszaemlékezik, és ha együtt gyászol vagy példát merít, tanul múltjából. Olyan alkalomból vagyunk együtt, amit rajtunk, magyarokon kívül nem érthet meg senki. Az új nemzetpolitikai elvek alapján született ünnep értelmetlenné teszi a „határon túli” és a „határon inneni” jelzőket, hiszen csak egy magyar világ, csak egy magyar nemzet van, s minden magyar felelős minden magyarért!”

Buzogány Szabolcs szólt arról is, hogy a polgári, keresztény kormány az elszakított nemzetrészek megmaradásának elősegítése érdekében gazdasági, kulturális területen komoly erőfeszítéseket tesz. Ezek, de mindenekelőtt a határon túli magyarok számára öntudatot és erőt adó magyar állampolgárság megadása sikeresen segítik a szülőföldön való megmaradást.  

Buzogány Szabolcs a beszédét az „Isten óvja Magyarországot, és minden magyar embert!” mondattal zárta, majd az Országzászló emlékműnél Kalocsa Város Önkormányzata nevében koszorút helyezett el dr. Filvig Géza polgármester, Simon Zoltán alpolgármester, dr. Kiss Csaba jegyző és Buzogány Szabolcs.