Kilencven éve szentelték fel a felsővárosi katolikus templomot Kiskunhalason – galériával

A templomszentelés ünnepe 1933. május 24-én, áldozócsütörtökön volt. Dr. Haász István tábori püspök virágokkal borított emelvényen, a templom ajtaja előtt mondta el szentbeszédét, mert az összegyűlt tömeg nem fért volna be a templomba. A szentmisét, valamint a felszentelési szertartást a templomban végezte. Erre az alkalomra emlékeztek Kiskunhalason, a felsővárosi római katolikus templomban, amelynek kettős titulusa van: Kis Szent Teréz lelkészség Jézus Szíve plébánia.

Az ünnepi szentmise kezdetén Bábel Balázs érsek tolmácsolta a templom nyugalmazott plébánosa, Csernák Pál jókívánságait a hívek felé, aki a székesfehérvári papi otthonban lakik. A templom kilencven évvel ezelőtti felszentelése mellett Kis Szent Teréz 150 évvel ezelőtti születésnapjára és 100 évvel ezelőtti boldoggá avatására is emlékeztek a szertartáson.

 A katolikusoknak a templom nem csak egy épület, hanem Jézus krisztus személyével való találkozás és jelen van az eucharisztiában, az oltári szentségben – mondta szentbeszédében Bábel Balázs érsek. Felidézte a Jézus Szíve templom létrejöttének kilencven évvel ezelőtti körülményeit, amikor még nem volt ökumenizmus, erőteljes volt a katolikusok és a reformátusok szembenállása, és ennek következtében nem kapta meg az erősen református várostól a felsővárosi elemi iskola melletti megvásárolni szándékozott Erzsébet királyné kertet, ahova templomot építhetett volna. Később mégis eladóvá vált a telek, amit a templomépítő bizottság tagjainak jelentékeny felajánlásával indított gyűjtésből összejött pénzből megvásárolt a katolikus egyház.

A falak már emelkedtek, amikor 1932 szeptemberének egyik meleg vasárnapján Dr. Hanauer István, váci megyéspüspök az alsóvárosi nagytemplomban bérmált, majd a szertartás után népes hívő sereg kíséretében az épülő felsővárosi templom falaihoz érkezett, és az előre elkészített kis falfülkébe elhelyezte az alapkő okmányokat. 

– „Fekete János és felesége értékes kézi szőttes perzsaszőnyeget adományozott az épülő templomnak, Sztilinovics András adta a Szűzanya szobrát, a Kalocsai Iskolanővérek helyi zárdája a Jézus Szíve szobrot, Dietrich Fülöp szőlőbirtokos a bejárati ajtó fölé állított Kis Szent Teréz szobrot” – írta a korabeli krónika.

Bábel Balázs érsek külön is megemlékezett a reformátusból katolikus hitre áttért kiskunhalasi Ván Zsuzsannáról is, aki Ván Benjámin nagy hírű halasi református lelkész testvére volt. Ván Zsuzsanna alapította meg a Szűz Mária Társaságát, amelyet egyetemistákból, főiskolásokból hozott létre. A társaság megőrizte a civil életben való munkálkodását, de a tagoknak ugyanakkor volt egy hatalmas elköteleződésük az apostoli életre, a papi hivatásokért való imádságra, és ezt a közösséget Mindszenty bíboros jóvoltából még Róma is elismerte. Harminckét papot számítanak azok közé, akik a Szűz Mária Társaságának az imádságára, segítésére, pappá lettek.

– Micsoda hatalmas buzgóságnak a kiáradása volt, lehetne úgy is mondani, hogy a Szentlélek Úristen új pünkösdje volt itt Halason, hogy egy nagyon erőteljesen református családból valaki nemcsak, hogy katolikus hitre tért, hanem még egy női szerzetes közösséget is alapított, melynek még ma is vannak tagjai Magyarországon, de még határainkon túl is – emlékeztetett Bábel Balázs, aki szerint a kilencven évvel ezelőtti halasi katolikusoknak komoly ereje volt.