A látványon túl a táj szellemisége is elénk tárul a Hírös Agórában – galériával

A Hírös Agóra földszinti kiállítóterme a megnyitó alkalmából megtelt művészetkedvelőkkel, barátokkal, ismerősökkel. Ambrus Lajos, ballószögi Megyei Príma Díjas festőművész akvarelljeit tekinthette meg a közönség. Az alkotásokat és a művészt dr. Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író méltatta. A hangulatot emelte Jármai Edit és Juhász Attila előadóművészek zenei műsora.

Dr. Feledy Balázs köszöntőjében a művészet szerepéről, az alkotó feladatáról, szerepéről szólt elsőként, melyek – mint mondta – mindig is vitatott témák. A művész kiélheti a szabadságát, hiszen a művészet, a képzőművészet a személyes döntések hozadéka. A művész lehet lázadó, tiltakozó, lehetősége adott bármire. S ha ebbe beleviszi a személyiségét, akkor csettintünk egyet, hogy: Ez igen! Egy alkotó esetében fontos, hogy belőle jöjjön a művészet, és ne a világból. Legyen egocentrikus, szeresse önmagát. 

Nagyon szépek az akvarelljei, miközben a tájképekbe beleviszi a személyiségét. Lehet az egy vihar, egy víz, egy árnyék, egy flóra vagy egy fauna. A képein a látványon túl a táj szellemisége is elénk tárul a festészete erejével. Akvarelljei tiszta színűek. Ráadásul ez a technika állandó, gyors döntéseket kíván meg, így elmondható, hogy Ambrus Lajos mindig flott és gyors.

– A Plein air technika híve, a szabadban alkot és nem fényképről dolgozik. Szeret utazni, ahol megörökíti a tájat. Így képein elénk tárul a Tisza, a Duna, az Alföld, a ballószögi tanya éppúgy mint a horvát tengerpart. Bármerre jár, mindenhol megkeresi a legoptimálisabb pontot, ahonnan a legélethűbben adhatja vissza a táj szépségét, vagy éppen valódi állapotát, például egy romos tanya esetében.

Feledy Balázs köszöntőjét követően a közönség megtekintette az alkotásokat, majd kötetlen beszélgetések folytak frissítő italokkal.

Ambrus Lajosról az elmúlt években, évtizedekben számos alkalommal írtunk már lapunkban, a Petőfi Népében, valamint a baon.hu oldalunkon. Ambrus Lajos sokoldalú képzőművészeti tevékenységet folytat, valamennyi festészeti technikában otthonosan mozog, elsősorban az olaj és az akvarell a meghatározó munkásságában. A szívéhez azonban az akvarell áll legközelebb, ami szerinte a legtöbb tudást igényli. Gyermekkorától alkot, édesapja nagy hatással volt rá.

Négyéves lehetett, amikor a lenolaj szaga elvarázsolta. Szerencsésnek mondhatja magát, hogy tehetségét korán felismerték és kiváló tanárok segítették első lépéseinél. Édesanyja óva intette a művészi pályától, mivel úgy ítélte meg, hogy a festészetből nem lehet megélni. Eredetileg közgazdásznak tanult, de egy percig sem dolgozott a szakmában. A főiskola elvégzése után a kecskeméti Repülő Orvosi Vizsgáló Kutató Intézet munkatársa lett. A festészetben folyamatosan képezte magát, a munkahelyén pedig gyakorta készített anatómiai rajzokat.

Rendszeresen szervez alkotótáborokat is, nevéhez kötődik a Ballószögi Alkotótábor. Európa számos országában volt már tárlata, Franciaországtól Olaszországon és Németországon át Erdélyig.

Az alkotások március 11-ig megtekinthetők.