2023.01.25. 17:20
Harminc-negyven méteres lángcsóvaként tört elő a gáz Zsanán – videóval
Zsana neve 44 éve ismert lett az egész országban. A falu határában 1979. január 24-én történt egy hatalmas gázkitörés, amit csak február 17-én sikerült elfojtani. A természet erői és a vele dacolók 23 napig tartó megfeszített munkájáról szóló híradásokkal volt teli a korabeli sajtó is.
A Petőfi Népe a kitörés másnapján fényképes tudósítást közölt a lap utolsó oldalán. A címlapon a vezető hír az volt, hogy II. János Pál pápa fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert, de arról is az első oldalon értesülhetett az olvasó, hogy ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága.
Hogy mi történt egy nappal korábban Zsanán, azt négy éve, a kitörés negyvenedik évfordulóján is felidéztük.
A Zsana É-2-es jelű kútnál történt gázkitörés során tektonikus dübörgéssel indult meg a földgáz mintegy 2000 méteres mélységből. Ez volt a Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat addigi legnagyobb üzemzavara. A 200 atmoszféra nyomás szétrombolta a fúróberendezést, lángra lobbant és függőlegesen majdnem 40, vízszintesen pedig 30–40 méteres lángcsóvaként tört elő a gáz – idézte a helyzetet Tóth János, a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója, aki maga is járt akkoriban a helyszínen, ahol „kohóbéli körülmények voltak”. Először azokat az eszközöket kellett kimenekíteni a területről, amik szinte mind deformálódtak a hőtől, és útjában voltak a további mentőmunkálatoknak. A megsérült kitörésgátlót végül szovjet tüzéreknek sikerült kilőniük.
Az óriásfáklyát huszonhárom napig tartó heroikus küzdelem után fojtották el, miközben naponta 3-4 millió köbméter gáz jutott a levegőbe. A zsanai gázmezőről 1992-ig termelték ki a földgázt, összesen 4 milliárd köbmétert.
