2023.01.30. 10:47
Az erdei fülesbaglyok visszatérő téli vendégek Bács-Kiskunban is
Urbánus madarakká váltak a baglyok, melyek közül az erdei fülesek költöznek előszeretettel a téli időszakban a lakott területekre. A mostani enyhébb időjárás idején sem változtattak szokásukon és sokfelé tűnnek fel elsősorban a fenyőfákon. A fenyőágak rejtekhelynek is jók, így gyakran csak a köpetük és az ürülékük árulkodik jelenlétükről. Az ideiglenesen beköltöző baglyok kedvelik a parkokat, templomkerteket, de családi házak kertjében álló fákon is telelhetnek.
Erdei fülesbagoly
Fotó: MW
A madarak szokásait megfigyelők szerint a baglyok beköltözését az is indokolhatja, hogy a belterületeken valamennyivel melegebb van, mint odakint a természetben. Akadnak olyan helyek, ahol csoportosan bukkannak fel az erdei fülesbaglyok. A szakemberek felmérései szerint a legnagyobb számban januárban tűnnek fel a nappalozóhelyeken. Februárban már kezdenek visszatérni a természetbe, hiszen kezdődik a párválasztás és fészkelőhely elfoglalása.
Hazánkban a múlt hét elején fejeződött be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által meghirdetett és éveként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérés. A szinkronszámlálás ugyan befejeződött, de az MME felhívta a figyelmet, hogy a telelő baglyokat nem csak ilyenkor lehet számolni. A bagolycsapatokról egész télen várják az adatokat, melyeket akár utólag, a tavasz folyamán is érdemes beküldeni az egyesület honlapján megtalálható adatlapokra.
Az MME oldalán közöltek szerint az Európában fészkelő tizenhárom bagolyfajból tizenkettő Magyarországon is előfordult már (egyedül a szakállas bagolynak nincs még magyar adata), tíz faj költ, és közülük öt rendszeres, helyenként gyakori fészkelője a lakott területeknek.
A hazai fészkelők közül kettő, elsősorban az erdei fülesbagoly, alkalmanként pedig a réti fülesbagoly is csapatosan telel lakott területeink fáin.
Magyarországon az ilyen telelőhelyeken többnyire néhány vagy néhány tucat madár látható, a százas példányszám már ritka. Ezért is elképesztő, hogy Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy akik a baglyok számlálására vállalkoznak, ügyeljenek a madarak nyugalmának biztosítására. Mint tanácsolták: „lehetőleg ne menjünk be, különösen csoportosan ne a nappalozófák alá (ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze ezt), a törzstől tartsunk a lehető legnagyobb távolságot, amit távcső használata megkönnyít. Ha azt tapasztaljuk, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal (ilyenkor a madarak vastagsága a felére-harmadára csökken), felmeresztett tollfülekkel kezdenek figyelni, húzódjunk még hátrább. Így tudjuk elkerülni, hogy a nappalozó baglyok megriadva felrepüljenek. Ha ez mégis megtörténik, hagyjuk ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.”
Száz tonna rágcsálót is zsákmányolnak
Egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérések alapján biztosan Magyarországon tartózkodó mintegy 16 ezer bagoly legalább 4 millió példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el egy télen. Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 100,5 tonna! A gazdálkodóknak tehát ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok (nem számolva a már néhány hetes korában ivaréretté váló kisrágcsálók utódait, melyekkel ez a szám nagyságrendekkel nagyobb) ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről – írta a baglyokról az MME.
